Ez már nem az a fajta átvilágítási jelentés, amelyet később egyszerűen be lehet süllyeszteni valamelyik minisztériumi fiók mélyére. A Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium Eximbankkal összefüggő feljelentései nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított, augusztus 31-én pedig több ezer oldalnyi iratanyagot foglaltak le bizonyítékként. Fontos ugyanakkor pontosítani: nem az Eximbank székházában történt látványos rendőrségi rajtaütés. A nyomozók a minisztériumtól vették át azokat a dokumentumokat, amelyeket a belső átvilágítás során gyűjtöttek össze, és amelyek most további adatokat szolgáltathatnak a feljelentett cselekmények vizsgálatához.
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt indult eljárás
A rendőrség tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda már büntetőeljárást folytat. A vizsgálat tárgyát hivatali visszaélés és hűtlen kezelés képezi, vagyis a minisztériumi átvilágítás megállapításai nem maradtak csupán politikai állítások szintjén. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy bármely konkrét szereplő bűnösségét már kimondták volna. A nyomozás feladata éppen az, hogy tisztázza: történt-e bűncselekmény, kik hozták a vizsgált döntéseket, és ezek okoztak-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrányt.
több ezer oldal került a nyomozók kezébe
Az augusztus 31-i lefoglalás azért számít komoly fordulatnak, mert innentől már nem pusztán sajtótájékoztatókról és politikusi nyilatkozatokról beszélünk. A rendőrség több ezer oldalnyi olyan iratot vett át bizonyítékként, amelyeket a minisztérium saját belső vizsgálata során szerzett be.
Ezek között lehetnek azok a döntések, előterjesztések, hitelanyagok és egyéb dokumentumok, amelyek alapján rekonstruálható, miként születtek a kifogásolt eximbankos ügyletek. Hogy ezek pontosan mit bizonyítanak, azt azonban a nyomozásnak kell megállapítania.
Négy feljelentésből indult el az egész
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium még júliusban tett feljelentéseket az Eximbank átvilágítását követően. Magyar Péter miniszterelnök akkor négy jelentős ügyet ismertetett, amelyeknél a kormány szerint olyan körülmények merültek fel, amelyeket büntetőhatóságnak kell tisztáznia. Az összegek már önmagukban is megdöbbentők: több tíz- és százmilliárdos finanszírozásokról, valamint egy egymilliárd eurós államközi hitelről van szó, ezért különösen fontos, hogy ne politikai címkék, hanem dokumentumok alapján derüljön ki, mi történt valójában.
Az egyik ügy 59 milliárd forintról szól
Az elsőként ismertetett eset egy 59 milliárd forintos ügylet, amely a Sofitel szállodához és egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett céghez kapcsolódik. A kormány korábbi közlése szerint az Eximbank mindössze két nap alatt döntött az ügyben, miközben állítólag a saját belső szabályainak sem mindenben tett eleget. Ez az egyik olyan kérdés, amelyet most már a nyomozóknak kell dokumentumról dokumentumra ellenőrizniük. Egy gyors döntés önmagában természetesen nem bűncselekmény, de ha a bank belső kontrolljait megkerülték, és ebből vagyoni hátrány keletkezett, annak már lehet jogi jelentősége.
A Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje is a csomagban van
A második feljelentés egy 126 milliárd forintos, afrikai infrastruktúra-projekthez kapcsolódik. A Duna Aszfalt részvételével Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Magyar Péter korábban azt kifogásolta, hogy a magyar állam jelentős kockázatot vállalt ebben a konstrukcióban. Hogy itt történt-e hűtlen kezelés vagy más jogsértés, azt szintén a büntetőeljárásnak kell tisztáznia, nem pedig politikusi nyilatkozatoknak.
Ott van a dunakeszi–egyiptomi vasúti projekt is
A harmadik ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektjéhez kötődik. A korábbi ismertetés szerint az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelt kapott a konstrukcióhoz. Ez a projekt különösen összetett, hiszen itt nem egyszerűen egy magyar vállalat finanszírozásáról van szó, hanem nemzetközi szerződésekről, vasúti járműgyártásról és állami hitelkockázatról is. Éppen ezért itt is kiemelten fontos lesz elválasztani a rossz üzleti döntést az esetleges büntetőjogi felelősségtől.
És ott az egymilliárd eurós észak-macedón hitel
A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. Ez önmagában olyan nagyságrend, hogy már a konstrukció gazdasági indokoltságának és kockázatainak vizsgálata is komoly feladat. Az NNI-nak itt sem azt kell eldöntenie, hogy politikailag jó vagy rossz ötlet volt-e a hitel. A büntetőeljárás szempontjából azt kell megvizsgálni, történt-e olyan döntés, amely megfelel a hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés törvényi tényállásának.
Kapitány Istvánék átvilágítása most érkezett el az igazán kemény ponthoz
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium már a kormányváltás után átfogó vizsgálatot indított az Eximbanknál. A cél az volt, hogy áttekintsék a korábbi működést, a nagy összegű ügyleteket, valamint azt, miként vállalt kockázatokat az állami pénzintézet. Az ilyen átvilágítások valódi értéke azonban mindig azon múlik, mi történik akkor, ha súlyos problémára bukkannak. Most már megvan a válasz: négy feljelentés született, az NNI büntetőeljárást indított, és a dokumentumok jelentős része már a nyomozóknál van.
Ezért fontosabb a lefoglalás, mint bármelyik hangos bejelentés
Egy politikus bármikor kiállhat a kamerák elé, és elmondhatja, hogy szerinte elképesztő visszaélések történtek. Az ilyen mondatok azonban önmagukban még nem visznek előre egyetlen bírósági ügyet sem. A több ezer oldalnyi irat lefoglalása ezzel szemben valódi nyomozati cselekmény. Ezeket a dokumentumokat most rendszerezni, összevetni és értékelni kell, szükség esetén pedig tanúvallomásokkal, pénzügyi adatokkal és további bizonyítékokkal kell kiegészíteni.
Most jön az, amikor kiderülhet, ki mit tudott
Egy ilyen ügyben az egyik legfontosabb kérdés mindig a döntési lánc. Ki készítette elő az adott finanszírozást, ki adott szakmai véleményt, milyen kockázatokra figyelmeztettek, ki hagyta jóvá a konstrukciót, és milyen információk álltak a döntéshozók rendelkezésére? Ha a lefoglalt iratokból ezek a folyamatok rekonstruálhatók, akkor sokkal pontosabban meghatározható az egyes szereplők felelőssége is. Ha pedig a dokumentumok azt mutatják, hogy minden döntés jogszerű és szakmailag indokolható volt, annak ugyanúgy jelentősége lesz.
Nem lehet előre bűnösöket kijelölni
A négy ügy több, a korábbi kormányhoz közel álló vagy azzal üzleti kapcsolatba hozott szereplő nevét is érinti. Ettől azonban senkiről nem lehet azt állítani, hogy a rendőrségi nyomozás már bizonyította volna a személyes bűnösségét. Az NNI jelenleg bizonyítékokat gyűjt és vizsgál. A hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés az eljárás tárgyát képező gyanú, nem pedig jogerős bírósági megállapítás.
Politikailag viszont ez már komoly eredmény Kapitány számára
Kapitány István minisztériuma azzal kezdte a munkát, hogy sorra átvilágította az alá tartozó gazdasági intézményeket. Most ebből az egyik vizsgálatból olyan anyag került elő, amely négy feljelentéshez, majd rendőrségi nyomozáshoz és több ezer oldalnyi irat lefoglalásához vezetett. Ez még nem ítélet, de már messze több egy kommunikációs kampánynál. A miniszter számára innentől az lesz a fontos, hogy a tárca minden szükséges dokumentumot rendelkezésre bocsásson, majd hagyja a nyomozókat politikai befolyás nélkül dolgozni.
És ez a Tisza-kormány elszámoltatási ígéretének is egy tesztje
A kormány hónapok óta azt ígéri, hogy az előző rendszer gyanús közpénzügyeit nem egyszerűen sajtótájékoztatókon sorolja majd fel, hanem átadja azokat az illetékes hatóságoknak. Az Eximbank-ügy most már ténylegesen eljutott ebbe a szakaszba. Az igazi eredmény persze nem az lesz, hogy hány doboz iratot visznek el egy minisztériumból. Az számít majd, hogy a dokumentumokból felépíthető-e bizonyítható ügy, azonosítható-e konkrét vagyoni hátrány, és megállapítható-e a személyes felelősség.
A lefoglalásnak van egy másik fontos üzenete is
Az átvilágítás során összegyűjtött anyag innentől már nem kizárólag a minisztérium birtokában van. A nyomozó hatóság a saját büntetőeljárásában vizsgálja, vagyis a történet egy új intézményi szintre lépett. Ez azért lényeges, mert elvileg éppen így kell működnie egy kormányzati átvilágításnak, ha bűncselekmény gyanújára utaló adatot talál. Nem a miniszter feladata nyomozni és ítéletet mondani, hanem feljelentést tenni, majd átadni az anyagot annak a szervnek, amelynek ez a törvényes dolga.
Most már valóban a nyomozók térfelén pattog a labda
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megtette a feljelentéseket, a belső vizsgálati iratokból pedig több ezer oldal már az NNI-nél van. Innentől a rendőrség feladata eldönteni, milyen további bizonyítás szükséges, és mely ügyekben megalapozott a gyanú. Kapitány István bejelentése után tehát valóban történt valami kézzelfogható: megindult a büntetőeljárás, és elkezdődött a bizonyítékok lefoglalása. Most az a kérdés, mi van abban a több ezer oldalban – mert végül nem a politikai mondatok, hanem ezek a dokumentumok dönthetik el, milyen messzire jut az Eximbank története.