Egészen másként alakult a Kossuth téri tüntetés, amelyet Magyar Péteréknek Unger Anna melletti döntése ellen hirdettek meg, mint ahogyan azt a közösségi médiás felhívások alapján sokan elképzelték. A demonstráció alig negyven perc alatt gyakorlatilag elhalt, a fő szervező nem jelent meg, beszéd sem hangzott el, a téren pedig végül inkább a bizonytalanság és egy heves szóváltás uralta az eseményeket. A tüntetők között ráadásul helyenként több volt az újságíró, mint maga az aktivista. A helyszíni beszámolók alapján még az sem volt egyszerűen kijelenthető, hogy mindenki ugyanazzal a szándékkal érkezett. Volt, aki valóban a Tisza döntését akarta bírálni, más Magyar Pétert szidta, megint mások tiszásként próbálták rábírni a pártot a döntés megváltoztatására, sokan pedig láthatóan pusztán azért jöttek, hogy megnézzék, mi történik majd.
A nagy demonstrációból néhány tucat ember lett
A Kossuth térre az NVVH vezetése és Ligeti Miklós támogatása miatt hirdettek tiltakozást, miután az Országgyűlés Unger Annát választotta meg az új vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének. Az ügy korábban a Tisza támogatói között is vitát kavart, így papíron akár egy komolyabb, belső politikai demonstráció is kinőhetett volna belőle. Ehhez képest a helyszínen mindössze nagyjából egy tucat ember jelent meg, majd a résztvevők lassan elkezdtek elszivárogni. A kezdéstől számított szűk negyven perc múlva gyakorlatilag le is zárult az egész.
A főszervező sem ment el
Az egyik legmeglepőbb részlet az volt, hogy a tiltakozás fő szervezője végül maga sem jelent meg a Kossuth téren. Emiatt nem volt valódi kezdés, nem hangzott el szervezői felszólalás, és nem alakult ki olyan program sem, amely keretet adott volna az érkezőknek.
Így már az első pillanattól inkább egy lazán, egymástól függetlenül érkező emberekből álló csoport benyomását keltette az esemény, mintsem egy klasszikus politikai tüntetését. A résztvevők között gyorsan láthatóvá vált az is, hogy még abban sincs teljes egyetértés, pontosan mi ellen is demonstrálnak.
Már az sem volt teljesen világos, ki kinek a tüntetésén van
A helyzetet tovább bonyolította, hogy ugyanazon a téren több, egymástól eltérő kezdeményezés és politikai szándék találkozott. Egyesek Unger Anna megválasztása ellen és Ligeti Miklós mellett érkeztek, miközben továbbra is a Tisza oldalán álltak. Más jelenlévők ennél jóval tovább mentek, és már Magyar Péter teljes kormányát támadták. Olyan hang is felbukkant a helyszínen, amely a Fidesz visszatérését követelte, ami különösen szokatlan irány volt egy eredetileg részben tiszás körökből induló tiltakozásnál.
Volt, aki éppen tiszásként akarta számon kérni a Tiszát
A korábbi felhívások egyik legérdekesebb gondolata az volt, hogy a Tisza saját támogatói is számon kérhetik a pártot, ha szerintük rossz döntés születik. Ez önmagában teljesen érthető politikai álláspont: valaki támogathatja Magyar Pétert, miközben Unger Anna megválasztásával nem ért egyet. A Kossuth téren azonban ez az üzenet összekeveredett egészen más politikai indulatokkal. Emiatt a demonstráció végére nehéz lett volna egyetlen közös követelést vagy egységes politikai üzenetet társítani a jelenlévőkhöz.
Sokan inkább csak megnézni mentek, mi lesz
A helyszíni kép alapján a megjelentek jelentős része nem is tűnt aktív demonstrálónak. Inkább kíváncsiskodók, újságírók és olyan érdeklődők álltak a téren, akik látni akarták, mi lesz az előre beharangozott tiltakozásból. Erre szokták kissé kegyetlenül azt mondani, hogy megjelentek a „katasztrófaturisták”. Amikor pedig világossá vált, hogy nincs beszéd, nincs valódi szervezett program, és a résztvevők száma sem gyarapszik látványosan, a társaság gyorsan fogyatkozni kezdett.
A délután legnagyobb jelenete végül nem Unger Annához és nem is Ligeti Miklóshoz kötődött. Egy jelenlévő férfi Gulyás Balázs újságíróval keveredett egyre élesebb szóváltásba, amelybe végül a rendőröknek is be kellett avatkozniuk. A férfi trágár kifejezésekkel támadta az újságírót, és egy ponton azt mondta neki: „Mit mosolyogsz, gyere, játsszuk le ketten.” A rendőrök ekkor már a helyzet csillapítására törekedtek, miközben a vita tovább folytatódott.
Eredetileg Magyar Péter ellen érkezett
A férfi saját elmondása szerint azért ment a Kossuth térre, mert nem ért egyet a kormánnyal, és eredetileg a Magyar Péter elleni tiltakozáshoz akart csatlakozni. Gulyás Balázzsal szembeni indulata azonban egy külön médiával kapcsolatos sérelemből indult ki. Az általa az újságíróval kapcsolatban megfogalmazott politikai és médiás állítások az ő véleményét tükrözik, ezért ezeket nem érdemes bizonyított tényként kezelni. A ténylegesen látható helyzet az volt, hogy a vita egyre hevesebbé vált, és a rendőröknek kellett kezelniük.
Még az igazoltatásból is vita lett
A rendőrök végül igazoltatni próbálták a férfit, aki először nem akarta átadni az iratait. Arra hivatkozott, hogy alkotmányos joga elmondani a véleményét, miközben a rendőrök türelmesen igyekeztek rendezni a helyzetet. Végül eleget tett a felszólításnak, és átadta az igazolványát, később pedig Gulyás Balázs is igazolta magát. A helyszíni beszámoló szerint az újságíró nem akart részletesen nyilatkozni a konfliktusról, de azt közölte, hogy becsületsértés miatt feljelentést tervez.
Így lett az Unger-vitából valami egészen más
A demonstrációt eredetileg egy konkrét politikai vita, az NVVH elnökének megválasztása hívta életre. Ehhez képest a végére szinte minden másról több szó esett, mint magáról Unger Annáról. Nem hangzott el szervezői beszéd, nem született közös politikai nyilatkozat, és nem gyűlt össze olyan tömeg sem, amely érdemi nyomást tudott volna gyakorolni a kormányra. A délután legnagyobb jelenete végül egy újságíróval kialakult személyes konfliktus lett.
Pedig az előzetes vita ennél jóval komolyabb volt
Unger Anna személye körül valóban komoly és létező politikai vita bontakozott ki. A Tisza támogatói között is voltak olyanok, akik Ligeti Miklóst tartották volna jobb választásnak, és Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő a bizottsági döntésnél egyedüliként nemmel szavazott Ungerre. A Tisza végül mégis Unger mellett állt, az Országgyűlés pedig megválasztotta a hivatal élére. A mai tiltakozás azt mutatta meg, hogy a döntésnek maradtak bírálói, azt viszont már sokkal kevésbé, hogy mögöttük jelenleg jelentős utcai tömeg sorakozna fel.
A számok ezen a délutánon elég kegyetlenek voltak
Egy politikai demonstráció sikerét természetesen nem kizárólag a résztvevők száma dönti el. De amikor egy esemény fő szervezője sincs jelen, nem hangzik el beszéd, és negyven percen belül szétoszlik a nagyjából tucatnyi résztvevő, abból nehéz erős politikai erődemonstrációt kiolvasni. Különösen úgy, hogy még a jelenlévők politikai motivációja sem volt egységes. Az egyik ember a Tiszát akarta jobb döntésre bírni, a másik Magyar Pétert küldte volna el, valaki pedig már a Fidesz visszatéréséről beszélt.
A Tisza elleni lázadásból így nem nagyon lett semmi
Az esemény előtti közösségi médiás aktivitás alapján könnyen úgy tűnhetett, hogy komoly belső felháborodás öntheti el a Kossuth teret. A valóság ehhez képest sokkal visszafogottabb képet mutatott. Az Unger Anna elleni tüntetésből végül nem lett tömegmozgalom, viszont lett szervezési káosz, egy trágár konfliktus és rendőri intézkedés. Politikai értelemben talán éppen az volt a délután legbeszédesebb része, hogy a Magyar Péter döntése miatt meghirdetett demonstráció hamarabb véget ért, mint egy átlagos parlamenti felszólalássorozat.
A legnagyobb tanulság talán az, hogy a Facebook nem a Kossuth tér
Közösségi médiában könnyű nagy felháborodást látni, hiszen néhány száz komment és megosztás gyorsan országos politikai hullám benyomását keltheti. Az utcán viszont már valódi embereknek kell megjelenniük, közös céllal, szervezőkkel és valamilyen programmal. Szombat délután ezekből kevés volt egyszerre jelen. A Magyar Péter döntése elleni megmozdulás így végül nem a Tisza nagy belső lázadásaként vonul be a hétvége történetébe, hanem egy alig negyvenperces, zavaros összejövetelként, amelynek legemlékezetesebb jelenete egy újságíró körül kipattanó balhé lett.