Váratlan fordulatot vett az Unger Anna kinevezése körül kibontakozó politikai vita. Magyar Péter egy parlamenti felszólalásában azt próbálta alátámasztani, hogy egy fontos állami intézmény élére nem feltétlenül kell jogászt választani, és példaként az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, vagyis az FBI vezetőjét, Kash Patelt hozta fel. A miniszterelnök többször is azt mondta, úgy tudja, Patelnek sincs jogi végzettsége. Rövid időn belül azonban kiderült, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
Az FBI hivatalos életrajza szerint Patel nemcsak jogi diplomát szerzett, hanem hosszú éveken át jogászként is dolgozott. A kijelentés azért került elő, mert komoly politikai vita alakult ki Unger Anna, az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének végzettsége körül. Ungernek nincs jogi diplomája, ezért többen megkérdőjelezték, hogy valóban megfelelő választás-e egy olyan szervezet élére, amelynek munkája szorosan összefonódik jogi, nyomozati és vagyonvisszaszerzési feladatokkal.
Magyar Péter erre válaszul azt az álláspontot képviselte, hogy egy intézmény vezetőjének nem szükséges ugyanazzal a szakmai háttérrel rendelkeznie, mint az alatta dolgozó szakembereknek. Az érveléshez azonban rossz amerikai példát választott, mert Kash Patel történetesen komoly jogi háttérrel rendelkezik.
Az ügyben az Index közvetlenül az FBI-hoz fordult, ahonnan néhány órán belül meg is érkezett a válasz. Az amerikai szervezet Patel hivatalos szakmai életrajzára hivatkozva egyértelművé tette, hogy az FBI igazgatója Juris Doctor, vagyis JD jogi fokozatot szerzett.
Patel szakmai pályája ráadásul nem állt meg az egyetemi diplománál. 2005-ben public defenderként, azaz kirendelt védőként kezdett el dolgozni Floridában, ahol büntetőügyekben képviselte ügyfeleit állami és szövetségi bíróságok előtt. Később az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumánál is feladatot kapott, ahol nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó ügyészi munkát végzett. Vagyis Patel esetében nem pusztán egy papíron létező végzettségről van szó: éveken át valódi jogi munkát látott el.
Magyar Péter állításának cáfolata ugyanakkor önmagában még nem dönti el az Unger Anna alkalmasságáról szóló vitát. A miniszterelnök alapvető érve az volt, hogy egy nagy szervezet vezetőjének feladata elsősorban az intézmény irányítása, míg a speciális jogi és nyomozati munkát a megfelelő szakemberek végzik. Az NVVH vezetésében ilyen szakmai háttérrel rendelkező személy is dolgozik: Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettesként tevékenykedik, és hosszú büntetőjogi, ügyészi valamint nyomozati tapasztalattal rendelkezik.
A mostani amerikai válasz tehát nem Unger Anna alkalmasságát cáfolta, hanem Magyar Péter egyik konkrét példájáról bizonyította be, hogy téves volt. Az ügy mégis kellemetlen helyzetet teremtett, hiszen egy könnyen ellenőrizhető tényről volt szó. Kash Patel végzettsége nyilvánosan elérhető az FBI hivatalos oldalán, az egyetem pedig szintén JD-végzettségű egykori hallgatóként tartja számon. Ebben az esetben tehát nincs különösebb értelmezési vita: ha valaki azt állítja, hogy Patelnek nincs jogi végzettsége, az egyszerűen téved.
A kérdés most inkább az, hogy Magyar Péter reagál-e a pontosításra, és helyesbíti-e a parlamentben többször is elhangzott állítását.