Újabb demonstráció körvonalazódik a Parlament előtt, és már a meghívó hangvétele is olyan, mintha egy politikai kommunikációs laborban azt a mondatot keresték volna, amelyből minden pártpolitikai utalás eltűnik. A KözTér szeptember 5-re hirdette meg a „Ne féljetek! 2.0 – Működő Szeretetország” nevű eseményt, amelyről azt állítják: nem a pártokról szól, hanem fiatalok és idősek őszinte párbeszédéről, közösségről és Magyarország jövőjéről. Kétségkívül szép gondolat. Csakhogy amint az ember megnézi, kik kapcsolódnak a kezdeményezéshez és az előző rendezvényhez, a pártpolitikától való távolság hirtelen jóval nehezebben mérhetővé válik.
„Nem a pártokról szól” – ez az alapállítás
A szervezők szerint szeptember 5-én nem hagyományos politikai nagygyűlést akarnak létrehozni, hanem egy nyílt, interaktív közösségi workshopot. Nem előre kiválasztott politikusok ülnének a színpadon egymás mellett, hanem videókat várnak az emberektől, és a kiválasztott jelentkezők mondhatják majd el a gondolataikat a Kossuth téren.
Önmagában ezzel nincs is semmi gond, sőt a valódi civil párbeszéd Magyarországon kifejezetten hiányzik. A kérdés inkább az, mennyire hihető a pártok fölé emelkedő pozíció akkor, ha megnézzük a rendezvény mögött és körül feltűnő szereplők politikai és médiatörténetét.
Huth Gergely: a „függetlenség” egyik legismertebb arca a Pesti Srácoktól érkezik
A mostani esemény szervezői között ott találjuk Huth Gergelyt, a Pesti Srácok korábbi vezetőjét. A Pesti Srácokat aligha kell különösebben bemutatni annak, aki figyelte az elmúlt évtized magyar politikai médiáját: a lap a kormánypárti médiatér egyik jellegzetes szereplője volt, Huth pedig ennek egyik legismertebb arca és irányítója.
És itt nem csupán arról van szó, hogy egy szerkesztőség konzervatív álláspontot képviselt. A Telex a Miniszterelnöki Kabinetirodától kikért adatok alapján azt írta, hogy 2020 és 2024 márciusa között 72 kormányzati hirdetési kampány futott a PestiSrácok.hu-n, amelyekre összesen bruttó 1,451 milliárd forintot költött a Kabinetiroda.
Majd most ő segít felépíteni a pártokon túli közéletet
Lehet persze azt mondani, hogy valaki megváltozik, újragondolja a korábbi nézeteit, vagy egyszerűen kiábrándul abból a politikai rendszerből, amelyhez egykor közel állt. Huth ráadásul az utóbbi időszakban már keményen bírálta a Fideszt és annak korábbi vezetőit is, vagyis nem lenne korrekt úgy tenni, mintha 2026-ban minden egyes mondatát a Fidesz központjából diktálnák. A múlt azonban ettől még múlt marad.
Ha valaki hosszú éveken keresztül a kormánypárti médiarendszer egyik legfontosabb szereplője volt, akkor amikor később egy „nem a pártokról szóló” mozgalom egyik arcaként jelenik meg, teljesen jogos feltenni a kérdést: ez valódi politikamentes civil ébredés, vagy a régi jobboldali közeg próbál új csomagolásban visszatérni?
Skrabski Fruzsina neve sem éppen a politikai vákuumból érkezett
A szervezők között szerepel Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes is. Skrabski korábban Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadója volt, és évek óta ismert alakja a jobboldali közéletnek, vagyis az ő jelenléte sem azt a benyomást kelti, hogy teljesen véletlenül összeállt politikailag semleges civilek szerveznek beszélgetést az ország jövőjéről.
Azóta persze ő is látványosan kritikusabb lett a Fidesszel szemben. Idén nyáron már egyenesen azt írta: „átvert minket a Fidesz”, vagyis az ő jelenlegi helyzete sem azonos egyszerűen a korábbi kormánypárti lojalitással.
Csakhogy a politikai múlt attól még nem párolog el
Sőt, véleményem szerint éppen ettől válik igazán érdekes történetté a KözTér ügye. Itt nem feltétlenül egy klasszikus Fidesz-rendezvényt látunk pártzászlókkal és Kubatov-listával, hanem olyan szereplők új szerveződését, akik a korábbi jobboldali rendszerből vagy annak közvetlen közeléből érkeztek, és akik közül többen ma már a Fideszt is bírálják. Ez azonban egészen más állítás, mint az, hogy politikai előzmény nélküli, független civil közegről lenne szó.
Az ember attól még nem válik politikai tabula rasává, hogy összeveszik a korábbi kedvenc pártjával.
És akkor ott van maga a KözTér alapítója
A KözTér egyik kulcsszereplője Kurucz Dániel, akinek politikai múltja még kevésbé rejtélyes. Kurucz korábban a budapesti Fidelitas elnöke volt, majd 2014 és 2019 között a Miniszterelnökség kommunikációs területén dolgozott, 2015-ben pedig kormánytisztviselővé is kinevezték.
Kurucz évekkel ezelőtt kilépett a Fidelitasból, és maga is hangsúlyozta, hogy nem akar pártpolitikai médiát építeni. Ettől még különösen beszédes a „pártoktól távoli” imázs, ha közben egy olyan médiaprojekt központi figurájáról beszélünk, amely politikai kezdeményezéssé is válhat, és amelynek vezetője korábban a Fidesz ifjúsági szervezetének budapesti elnöke volt.
A KözTérről már indulásakor azt írták: „ellen-Partizán” lehet
Amikor a KözTér médiaprojektje elindult, több sajtótermék is arról számolt be, hogy a csatorna valamiféle jobboldali „ellen-Partizánként” készülhet. Kurucz ezt az értelmezést elutasította, és azt mondta, hogy különböző oldalak között szeretne hidat építeni.
Az viszont tény, hogy már a stáb összeállításakor is több olyan szereplő került a projektbe, aki korábban jobboldali vagy kormányközeli médiában dolgozott, és a KözTérben olyan fideszes politikusok is feltűntek, akiket más szerkesztőségek gyakran hiába próbáltak megszólaltatni.
Az első „független” tüntetésen pedig már egészen érdekes volt a névsor
Június 7-én a KözTér már tartott egy „Ne féljetek!” szimpátiatüntetést a Sándor-palotánál. Ott azokról az állami intézményvezetőkről is szó esett, akiket Magyar Péter lemondásra szólított fel, köztük Sulyok Tamás akkori köztársasági elnökről és több, a korábbi rendszerben kinevezett közjogi vezetőről.
És itt válik igazán erőssé a „hát ez aztán a függetlenség” érzés. Egy beszámoló szerint a rendezvény szervezésében Renge Zsolt, a Fidesz budapesti alelnöke és Szabó László, a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetője is részt vett Kurucz Dániel mellett.
A színpadon pedig fideszes médiából ismert szereplők beszéltek
A 24.hu helyszíni tudósítása szerint a rendezvényen Kurucz mellett több, általuk fideszes újságíróként leírt közéleti szereplő, köztük Huth Gergely, Skrabski Fruzsina és Kohán Mátyás is felszólalt. A helyszínen még Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is megjelent.
Mindez természetesen nem bizonyítja, hogy a szeptemberi eseményt a Fidesz pártközpontjából szerveznék, és ilyet bizonyíték nélkül nem is lehet állítani. De ha valaki ezek után teljes politikai semlegességet szeretne belelátni a történetbe, annak azért meglehetősen erős képzelőerőre van szüksége.
Horváth Tamás egy másik jobboldali világból érkezik
A szeptemberi rendezvény szervezői között szerepel Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője is. Őt nem volna korrekt egyszerűen a Fidesz médiarendszeréhez sorolni: lapja az utóbbi időszakban rendszeresen bírálta a Fideszt, miközben láthatóan erős figyelmet fordít a Mi Hazánk politikájára és szereplőire is.
Ez azonban ismét ugyanazt támasztja alá: nem politikán kívüli emberek találkozójáról van szó. Sokkal inkább a jobboldali közélet különböző – részben a Fideszből kiábrándult, részben eleve attól jobbra álló – köreinek érdekes újrarendeződését látni.
Ez lehet a valódi történet: Fidesz utáni jobboldalt építenek?
Számomra ezért a szeptember 5-i rendezvény legizgalmasabb része nem is az, hogy hányan mennek majd ki a Kossuth térre. Sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy a 2026-os választási vereség után a korábbi kormánypárti és radikális jobboldali közeg különböző szereplői miként próbálnak új nyelvet találni maguknak.
A pártzászló helyett jön a „közösség”. A hagyományos politikai nagygyűlés helyett „interaktív workshop”. A jobboldali ellenállás helyett „Szeretetország”. Kommunikációs szempontból ez ügyes, de attól még érdemes emlékezni arra, honnan érkeztek azok, akik most ezt az új szókészletet használják.
A „civil” és a „független” nem ugyanaz, mint a politikai múlt nélküli
Magyarországon teljesen legitim, ha korábbi Fidesz-közeli újságírók, volt Fidelitas-vezetők, konzervatív filmesek vagy a Mi Hazánkhoz közelebb álló médiások civil mozgalmat hoznak létre. Ehhez ugyanannyi joguk van, mint bárki másnak, és még az is lehet, hogy valóban őszintén egy újfajta párbeszédet keresnek.
Csakhogy akkor ezt érdemes annak nevezni, ami. Egy politikailag nagyon is karakteres múltú társaság új civil-politikai kísérletének, nem pedig valamilyen steril térnek, amely minden előzmény nélkül nőtt ki egyszer csak a Kossuth tér kövezetéből.
A legjobb poén mégis az, hogy „nem a pártokról szól”
Mert valóban lehet, hogy szeptember 5-én egyetlen pártlogó sem kerül majd a színpadra. Lehet, hogy nem áll ki egymás után tíz politikus, és még az is elképzelhető, hogy a résztvevők valódi vitákat folytatnak az ország jövőjéről.
De amikor egy rendezvény környezetében ott látjuk a Pesti Srácok egykori vezetőjét, Novák Katalin volt tanácsadóját, a budapesti Fidelitas korábbi elnökét, a Magyar Jelen főszerkesztőjét, miközben az előző demonstráció szervezésében fideszes tisztségviselők is részt vettek, akkor azért engedtessék meg egy apró mosoly.
Pártzászló valóban nem feltétlenül kell ahhoz, hogy valaminek nagyon is felismerhető politikai színe legyen.