A nagyobb fordulat azonban még előttünk áll. Amint kinevezik Magyarország európai ügyészét, elindul egy húsznapos visszaszámlálás, és ennek a végén az EPPO ténylegesen megkezdheti a működését Magyarországon. Az első munkanapon pedig az asztalon jóval több is lehet, mint néhány frissen beérkező feljelentés.
Már most is vannak magyar szálak az Európai Ügyészség nyomozásaiban
Az EPPO magyarországi irodája még nem kezdte meg a működését, ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Ügyészség eddig ne találkozott volna Magyarországgal. Határokon átnyúló ügyekben korábban is kérhetett magyarországi nyomozati cselekményeket, bizonyítékokat vagy vagyonbiztosítást, és nemcsak elméletben élt ezzel a lehetőséggel.
2026 márciusában az „Emily” fedőnevű, több mint 103 millió eurósra becsült áfacsalási ügyben kilenc országban, Magyarországon is tartottak kutatásokat. Ugyanebben a hónapban egy olasz vezetésű informatikai áfacsalási nyomozás során egy olyan céghálót vizsgáltak, amelyben magyarországi vállalkozások is szerepeltek. Júliusban az EPPO már ítéletekről számolt be egy százmillió eurós áfacsalási ügyben, amelynek korábbi nyomozása során Magyarországon is lefoglaltak vagyont. Vagyis az Európai Ügyészségnek nem a magyar hivatalos csatlakozással kellett először megtanulnia Budapestre „telefonálnia”.
Az igazi változás az lesz, amikor maga az EPPO dönthet a magyar nyomozásokról
Eddig ezekben az esetekben Magyarország jellemzően egy másik tagállamban zajló, határokon átnyúló EPPO-nyomozás egyik helyszíne volt. Miután megkezdődik a magyarországi működés, az EPPO már saját hatáskörben is indíthat nyomozást olyan bűncselekmények miatt, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.
Ide tartozhat például az uniós támogatásokhoz kapcsolódó csalás és korrupció, az ezekhez kötődő pénzmosás, valamint bizonyos nagy értékű, határokon átnyúló áfacsalások. Ez egy fontos korlát is egyben: az Európai Ügyészség nem valamiféle általános „NER-ügyészség”, amely automatikusan átvenne minden korrupciógyanús magyar ügyet. Ahhoz, hogy eljárjon, az adott ügynek kapcsolódnia kell az uniós költségvetéshez és az EPPO jogszabályban meghatározott hatásköréhez is.
És itt jön az igazán kellemetlen rész: 2021-ig visszanyúlhatnak
A magyar csatlakozásról szóló uniós határozat külön kitér arra, hogy az EPPO hatásköre nemcsak a magyarországi működés első napja után elkövetett cselekményekre terjedhet ki. Magyarország azt kérte, hogy az ügyészség egészen a saját működésének 2021. június 1-jei indulásáig visszamenőleg is eljárhasson, ezt pedig a Bizottság bele is építette a döntésbe.
Ez alapján, amikor a magyar EPPO-szervezet működőképessé válik, elvileg a 2021. június 1. után elkövetett, a hatáskörébe tartozó cselekményeket is vizsgálhatja. Az öt évnyi időablak miatt nehéz lenne azt állítani, hogy az új ügyészségnek kizárólag a jövőbeni korrupcióval kell majd foglalkoznia.
Még folyamatban lévő magyar nyomozásokat is átvehetnek
Az uniós határozat ennél is konkrétabban fogalmaz. Kifejezetten számol azzal, hogy a magyar rendőrségnél vagy más bűnüldöző szerveknél már olyan ügyek is folyamatban lehetnek, amelyeket 2021 után elkövetett cselekmények miatt indítottak, és amelyek az EPPO hatáskörébe tartozhatnak. Ezekben az Európai Ügyészségnek úgynevezett evokációs joga lehet, vagyis meghatározott feltételek mellett magához vonhat egy már nemzeti szinten megkezdett nyomozást.
A Bizottság határozata éppen ezért ír elő külön átmeneti megoldást a korábban indított magyar eljárások bejelentésére, hogy az EPPO-nak valóban legyen lehetősége eldönteni, melyik ügyet veszi át. Ez lehet az a pont, ahol tényleg gyorsan gyűlhetnek majd az akták. Nem azért, mert Luxemburgban már összeállítottak valamilyen politikai feketelistát, hanem mert az első naptól kezdve nemcsak az új gyanúk kerülhetnek be a rendszerbe, hanem a működés előtt már felmerült ügyek is.
Van viszont egy nagyon fontos fék: nem lehet csak úgy minden lezárt ügyet feltámasztani
A csatlakozási döntés azt is rögzíti, hogy a jogerősen lezárt ügyeket főszabály szerint nem érinti az EPPO utólagos hatásköre. Ha egy ügyben olyan jogerős bírói döntés született, amely ítélt dolgot teremtett, azt nem lehet egyszerűen félretenni csak azért, mert időközben Magyarország belépett az Európai Ügyészségbe.
Kivétel akkor lehet, ha a magyar jog egy adott esetben egyébként is lehetőséget ad a lezárt eljárás újranyitására. Vagyis a hangzatos „minden régi korrupciós ügyet újranyitnak” mondat jól mutathat egy politikai plakáton, jogi értelemben azonban a helyzet ennél jóval összetettebb.
De mikor indulhat el ténylegesen?
Az EPPO hivatalos magyarországi oldala erre meglepően pontos szabályt ad, csak éppen konkrét dátumot nem: a magyarországi operatív működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indulhat meg. Magyarországnak előbb három jelöltet kell állítania, közülük pedig független szakértői értékelés után az Európai Unió Tanácsa választja ki és nevezi ki az európai ügyészt.
Azért nincs még bekarikázható rajtnap, mert a magyar jogi és intézményi előkészítés sem zárult le. Az Igazságügyi Minisztérium terve szerint 2026 őszén kerülhet a parlament elé az Alaptörvény módosítása és az ügyészek kiválasztásához szükséges első jogszabálycsomag, míg további büntetőeljárási és intézményi változtatások akár 2027-ig is elhúzódhatnak.
A legkorábbi reális időpont: 2026 vége, de inkább 2027 eleje
Jogilag tehát nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy az EPPO csak 2027. január 1-jén vagy februárban indulhat. Ha a Tanács kinevezné a magyar európai ügyészt, onnantól számítva húsz nap múlva elvileg megnyílna az operatív működés lehetősége.
A jelenlegi menetrend mellett ugyanakkor a 2026-os induláshoz szinte mindennek tökéletesen kellene összejönnie. Egy szakértői becslés szerint a kiválasztási folyamat akár a Tanács december 3–4-i üléséig is elhúzódhat. Ha valóban ekkor születne döntés, a húsznapos szabály alapján elméletileg már december 23–24. körül megnyílhatna az EPPO magyarországi működésének lehetősége.
Ez azonban a jelenlegi adatok alapján inkább jogi alsó határ, mint valódi munkakezdési dátum. A magyar jogszabályok átalakítása, a delegált európai ügyészek kiválasztása, valamint az iroda és a személyi háttér felállítása miatt a tényleges indulás inkább 2027 első hónapjaiban tűnik reálisnak.
Nem üres fiókok várják őket
Ami biztos, hogy az Európai Ügyészség nem egy nulláról felépítendő kísérleti intézmény. 2025 végén 3602 aktív nyomozása volt, és ezekben az EU, illetve a tagállami költségvetések becsült károkozása meghaladta a 67 milliárd eurót. Csak abban az évben 2030 új nyomozást indítottak.
Magyar szempontból különösen érdekes, hogy az OLAF korábban jóval több magyar ügyben tett eljárási javaslatot, mint amennyiben végül vádemelés történt. A Financial Times összesítése szerint 2015 és 2024 között 52, Magyarországot érintő OLAF-ügyben született igazságügyi ajánlás, miközben 17 esetben következett vádemelés.
Ez önmagában nem azt jelenti, hogy a fennmaradó ügyeket az EPPO most automatikusan átveszi – sok közülük időben vagy jogilag kívül is eshet a hatáskörén –, de jól mutatja, miért lehet komoly jelentősége annak, hogy megjelenik egy második, a magyar ügyészségtől független nyomozati és vádemelési struktúra.
Ezért lehet az első néhány hónap igazán érdekes
Az EPPO magyar indulásának politikailag legnagyobb hatása valószínűleg nem az lesz, hogy az első reggelen látványos kommandós akciók sora indul Budapesten. Sokkal fontosabb, hogy létrejön egy olyan ügyészi csatorna, amely az uniós pénzügyi bűncselekmények esetében már nem a magyar ügyészségi hierarchián belül dönti el, van-e helye nyomozásnak vagy vádemelésnek.
És az első napon már ott lehet mögötte a 2021 óta eltelt több mint öt év. Folyamatban lévő ügyek, új bejelentések, uniós szervek jelzései és olyan határokon átnyúló nyomozások, amelyeknek már most is van magyar vonatkozása. A dominók tehát nem azért kezdenek mozogni, mert az EPPO már holnap tömeges letartóztatásokba fog kezdeni, hanem azért, mert hamarosan az is megváltozhat, ki dönt arról, mely uniós pénzekkel kapcsolatos magyar ügyből lesz valódi büntetőeljárás.