Magyar Péter ismét országjárásra készül. Ami ellenzéki politikusként a Tisza egyik legerősebb eszközévé vált, abból miniszterelnökként sem szeretne engedni: augusztus végétől újra útra kel, ráadásul nem néhány formális gyárlátogatás erejéig. Tizenöt vidéki várost nevezett meg, a sorozat végállomása pedig Budapest lesz. A felsorolt települések között több olyan állomás is akad, ahol kifejezetten éles gazdasági, közpénzügyi, egészségügyi vagy környezetvédelmi ügyek vannak napirenden. A bejelentésnek ráadásul külön története volt. Magyar a Tisza Szigetek margitszigeti találkozóján már elköszönt, a közönség énekelni kezdett, amikor kiderült, hogy közel másfél órás beszédéből egy fontos rész kimaradt. Visszalépett a pulpitushoz, kézbe vette a papírt, majd elmondta: ő, Ruff Bálint, Kapitány István, Orbán Anita, Vitézy Dávid és a kormány több tagja is elindul az országba.
Tizenöt vidéki város, aztán Budapest
Magyar Péter saját programjában az alábbi településeket sorolta fel: Dunaújváros, Pécs, Kisvárda, Miskolc, Veszprém, Gyula, Szeged, Veresegyház, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Szombathely, Nagykanizsa, Esztergom és Székesfehérvár, végül Budapest. Az országjárás részletes szakpolitikai menetrendjét egyelőre nem ismertette, így nem állítható biztosan, hogy az alábbi témák mindegyike előkerül majd. A városok áttekintése és a friss helyi fejlemények azonban elég jól kirajzolják, mely ügyek azok, amelyeket egy kormányfői fórumon aligha lehetne szó nélkül hagyni.
Dunaújváros: ott állnak a Dunaferr romjai
Ha van helyszín, ahol Magyar Péternek nem kell sokáig keresgélnie a témát, az Dunaújváros. A Dunai Vasmű története az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyar iparpolitikai kudarca lett: az állami megmentési kísérlet már százmilliárdos nagyságrendű közpénzt emésztett fel, a Liberty Steel megjelenése sem hozott tartós fordulatot, a termelés pedig gyakorlatilag összeomlott.
A dolgozók fizették meg az árát. Több ezer ember veszítette el a munkáját, júliusban pedig már az energiaellátást fenntartó ISD Power dolgozóinak felét, mintegy 150 embert is elbocsátás fenyegetett. Dunaújvárosban ezért valószínűleg nem elvont gazdaságpolitikai vitáról lesz szó arról, hogyan kellene működnie a magyar iparnak: ott emberek ezrei tudják név szerint, mit jelentett, amikor egy stratégiai gyár évek alatt elfogyott körülöttük. Különösen érdekes az időzítés, hiszen a kormány acélipari stratégiájának határideje augusztus vége. Mire Magyar odaér, akár azt is elmondhatja, milyen jövőt szán a vasmű területének, lesz-e új befektető, és pontosan mennyit fizetett eddig az ország a Liberty-kalandért.
Pécs: itt már nyomozók is lapozgatják a szerződéseket
Pécs egészen más jellegű, de politikailag legalább ennyire kellemetlen ügyeket kínál. Júniusban újabb nyomozás indult a régi Volvo-buszbotrány egyik szálán, miután Hadházy Ákos feljelentést tett arra hivatkozva, hogy korábban nem vizsgálták megfelelően, hová kerülhetett a büntetőeljárásban azonosított pénz. Eközben a pécsi közétkeztetés dokumentumai is a hatóság figyelmének középpontjába kerültek. A nyomozók olyan szerződéseket is vizsgáltak, amelyek a Hungast-csoporthoz kapcsolódnak, miközben a jelenlegi közétkeztetési megállapodás értéke tízmilliárdos nagyságrendű.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden érintett szerződés jogellenes lenne, de Pécsen most tényleg vannak olyan önkormányzati papírok, amelyeket büntetőeljárás keretében néznek át.
Kisvárda: ha létezik a NER látványberuházásainak szabadtéri múzeuma, ez az egyik esélyes
Kisvárda különösen érdekes választás. Seszták Miklós politikai hátországában az elmúlt másfél évtizedben olyan mennyiségű állami és tao-pénzből finanszírozott sport- és turisztikai beruházás valósult meg, hogy a várost korábban még a „keleti Felcsút” névvel is gyakran illették. Stadion, sportcsarnok, akadémia, műfüves pálya, lovas fejlesztések és a híressé vált termálvizes lórehabilitációs projekt is rendre előkerült az elmúlt évek közpénzügyi vitáiban.
Ezek között önmagában nem minden beruházás szabálytalan, a politikai kérdés inkább az lehet, hogy egy 15-16 ezres településen milyen logika alapján összpontosult ennyi állami fejlesztési forrás, és ebből mit kapott tartósan a helyi gazdaság. Ha Magyar Péter az országjárást az Orbán-korszak beruházási modelljének bemutatására is használni akarja, Kisvárdán gyakorlatilag elég lesz körbefordulnia.
Miskolc: utak, kórházak és egy régió, amely sokáig hátrébb maradt
Miskolcon kevésbé egyetlen korrupciós ügy, inkább a felgyülemlett infrastrukturális gondok adhatják a beszélgetés gerincét. Az M30-as autópálya évekig húzódó története, a földcsuszamlás miatti hosszú lezárás, majd az újabb és újabb munkák sok borsodi számára annak a jelképe lett, mennyire drága tud lenni egy rosszul sikerült nagyberuházás.
Az egészségügy szintén kézenfekvő téma. A miskolci kórház állapota, a kormány országos hűtésrekonstrukciós programja, valamint az északkeleti régió orvos- és szakemberellátása könnyen szóba kerülhet. Itt valószínűleg kevésbé egy „lebuktatós” országjárós állomásról lesz szó, inkább arról, mit lehet valójában javítani száz nap alatt egy új kabinetnek egy évtizedek alatt leromlott regionális rendszeren.
Veszprém: a kórház már idén kétszer is nagyon kellemetlenül került hírekbe
Veszprémben szinte magától adja magát a Csolnoky Ferenc Kórház témája. Májusban leállt a műtők és a citológiai labor központi hűtését biztosító rendszer, ezért ideiglenes berendezést kellett telepíteni. Júliusban pedig ágyi poloskát észleltek a szülészet-nőgyógyászati osztály gyermekágyas részlegén, amelynek egy részét át kellett szervezni a mentesítés idejére.
Utóbbi önmagában nem bizonyít higiéniai mulasztást, ezt maga a kórház is hangsúlyozta. A két történet együtt azonban jól illeszkedik ahhoz a kérdéshez, amelyet az új egészségügyi vezetés is folyamatosan feltesz: milyen műszaki állapotban vannak valójában a magyar kórházak, és mennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy ne vészmegoldásokkal kelljen átvészelni minden nyarat?
Gyula: itt a hőség és az egészségügy találkozik
Gyulán a Pándy Kálmán tagkórház egyik képalkotó berendezésének hűtésével is akadt probléma az augusztusi hőhullám idején, bár a hibát a hivatalos tájékoztatás szerint kijavították. Békésben eközben az ország egyik legsúlyosabb aszályos időszaka is érezteti hatását, ami az agrárium, a vízgazdálkodás és a vidéki megélhetés kérdését közvetlenül az emberek elé állítja.
Gyula ezért különösen érdekes állomás lehet abból a szempontból, hogy az országjárás ne csak korrupciós aktákból álljon. A délkeleti térségben az embereket legalább annyira foglalkoztatja a kórház, az öntözés, a mezőgazdaság és a munkahely, mint az, hogy melyik fővárosi vállalkozó milyen szerződést kapott.
Szeged: itt már épül az új magyar ipar egyik legnagyobb gyára
Szegeden természetesen a BYD lesz az egyik megkerülhetetlen téma. A kínai elektromosautó-gyártó óriási üzeme épül, a vállalat jelenleg is tucatjával hirdeti az állásokat, a beruházás pedig egyszerre jelent gazdasági lehetőséget és hatalmas városfejlesztési kihívást. Munkaerő, lakhatás, közlekedés, víz- és energiaigény, beszállítói hálózat: egy ekkora gyár nem egyszerűen megjelenik egy város szélén, hanem átalakítja annak működését.
Magyar számára itt különösen érdekes lehet bemutatni, hogy az új kormány miként különbözteti meg az általa támogatandó nagyipari befektetést attól az akkumulátorgyári modelltől, amelyet korábban keményen bírált.
Veresegyház: itt nem elmélet volt a vízhiány
Veresegyház talán a lista egyik legérdekesebb, elsőre kevésbé látványos állomása. Június végén másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, miután a DMRV szolgáltatási területén rendkívüli módon megugrott a fogyasztás, és Veresegyházon, Szadán, valamint Erdőkertesen már az ivóvízellátás biztonsága is veszélybe került. A legsúlyosabb pontokon lajtos kocsikkal biztosították a vizet.
Ehhez társul a gyorsan növekvő agglomeráció klasszikus problémája: zsúfolt utak, ingázás, vasúti és buszos kapacitás. Itt Magyar gyakorlatilag testközelből mutathatja meg, mit jelent az, amikor egy település gyorsabban nő, mint az infrastruktúrája.
Kecskemét: itt viszont egy látványos sikert is fel lehet mutatni
Nem minden állomás lesz botránytúra. Kecskeméten júliusban Magyar Péter maga is részt vett a Mercedes új gyártókapacitásának átadásán. A német autógyártó mintegy egymilliárd eurós beruházása megduplázza a telephely nagyságát, az éves kapacitás 350 ezer autó környékére emelkedhet, és a fejlesztéshez háromezer új munkahelyet kapcsoltak.
Kecskemét ezért az országjárás másik oldalát mutathatja: nemcsak azt, mit akar felülvizsgálni a kormány, hanem azt is, mely beruházásokat akarja megtartani és továbbfejleszteni. Magyar számára politikailag különösen fontos lehet bizonyítani, hogy a szigorúbb környezetvédelmi és közpénzügyi kontroll nem egyenlő a külföldi befektetők elüldözésével.
Szolnok: itt már egyszer nemet mondtak egy kínai akkuipari gyárra
Szolnok az országjárás egyik legérdekesebb akkumulátoripari állomása lehet. A város közgyűlése április végén visszavonta a támogatását a kínai KunlunChem tervezett elektrolitgyárától, amelyet korábban körülbelül 40 milliárd forintos beruházásként és 120 új munkahellyel jelentettek be. A helyi döntés egyik oka éppen az volt, hogy a városvezetés szerint nem érkezett megfelelő tájékoztatás a tényleges kibocsátásokról, a veszélyes anyagokról és azok szállításáról.
Ez tökéletes terep lehet annak bemutatására, mit jelent a gyakorlatban az új akkumulátoripari politika: nem automatikus tiltást, de nem is automatikus zöld lámpát.
Debrecen: itt várhatja a legforróbb akkudosszié
Ha Szolnok érdekes, Debrecen egyenesen politikai aknamező. Májusban zöld folyadék tört fel a CATL épülő gyárának környezetében. A vállalat azt közölte, hogy nyomáspróbánál használt festett vízről volt szó, a hatóság azonban később megállapította, hogy a folyékony hulladékot szabálytalanul engedték a csatornába, és eljárás indult.
Közben civil szervezetek saját laborvizsgálatai szennyező anyagokról számoltak be, nyáron pedig újabb vita robbant ki a felhasznált víz mennyisége miatt. A Debreceni Vízmű ebben az ügyben hangsúlyozta, hogy szabályos hálózati mosatásról volt szó, nem a CATL jogellenes vízhasználatáról. Vagyis itt szinte minden mondat mellé kell egy laboreredmény és egy hatósági papír.
Debrecenben ugyanakkor nem csak a CATL van jelen. A Semcorp környezetében civil és Greenpeace-vizsgálatok több kútban magas mangánkoncentrációt mértek. Az ok-okozati kapcsolat bizonyítása külön kérdés, de egy országjárós fórumon szinte biztosan rengeteg lakossági kérdés érkezik majd az akkumulátoriparról, a vízről és a környezeti ellenőrzésről.
Szombathely: itt az ipar inkább sikertörténetet kínál
Szombathelyen a Schaeffler júliusban új, több mint nyolcezer négyzetméteres logisztikai csarnok építését indította el az e-mobilitási üzeme mellett. A város tehát Kecskeméthez hasonlóan jó hely lehet annak bemutatására, hogy az iparfejlesztés nem feltétlenül egyenlő konfliktussal és lakossági ellenállással.
A helyi kérdések persze itt sem tűnnek el: az egészségügy, a közlekedés és az önkormányzati finanszírozás ugyanúgy előkerülhet. Szombathely mégis érdekes kontrasztot adhat, mert itt nem egy összeomlott vagy botrányokkal küzdő nagyüzem fogadja a kormányfőt, hanem egy bővülő német ipari szereplő.
Nagykanizsa: vasút, ipari park, régiós leszakadás
Nagykanizsán jelenleg is zajlanak iparterületi fejlesztések, több mint egymilliárd forintos uniós és állami forrásból javítják az ipari park megközelíthetőségét. Közben a várost érintő Pécs–Nagykanizsa–Szombathely vasúti tengelyen augusztus végéig pótlóbuszos vágányzár is nehezíti az utazást egy szakaszon.
Itt kevésbé látszik egyetlen országos korrupciós bomba, annál inkább az a nyugat-magyarországi kérdés, hogyan lehet egy korábban erős ipari és vasúti csomópontot újra bekötni a nagyobb gazdasági növekedésbe. Egy országjárásnak éppen az ilyen városok miatt van értelme: nem minden probléma kerül országos címlapra, attól még helyben nagyon is valós.
Esztergom: félbilliós autóút áll az asztalon
Esztergomnál az M100-as autóút lesz az egyik legnagyobb állami tétel. A jelenlegi tervek szerint a Bicske–M1–Esztergom kapcsolat mintegy 32 kilométeres, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út lenne, három alagúttal. A korábbi becslések a teljes költséget már 540–550 milliárd forintos nagyságrendbe tették.
A projektet évek óta tervezik, halasztják és újratervezik, így Vitézy Dávid jelenléte különösen érdekessé teheti az állomást. Ha valahol előkerülhet az a kérdés, hogy egy nagy közlekedési beruházás mennyibe kerülhet reálisan és hogyan kell versenyeztetni, akkor Esztergom jó helyszín lehet hozzá.
Székesfehérvár: az iváncsai akkugyár ügye aligha marad Fejér megye határain kívül
Székesfehérvár ugyan nem Iváncsa, de ugyanabban a megyében járunk, ahol alig néhány napja 100 millió forintos, vagyis maximális munkavédelmi bírságot kapott az SK On akkumulátorgyára. A hatósági megállapítások szerint 65 dolgozó egészségét és testi épségét veszélyeztették, miközben a levegőszennyezettség mérése, a védőfelszerelések és a be nem jelentett nikkel-expozíciós esetek miatt is súlyos kifogások merültek fel.
A székesfehérvári állomáson ezért szinte biztosan előkerül az akkugyárak ellenőrzésének kérdése, különösen úgy, hogy az új kormány éppen most próbálja bizonyítani: a „szigorúbb hatóság” nem csupán kampányszlogen. A százmilliós bírság után a következő kérdés már az lesz, mi történik akkor, ha egy gyár a hatósági felszólítások után sem teremti meg a biztonságos működés feltételeit.
És akkor még ott van Budapest a végén
A fővárosi záróállomás már jó eséllyel kevésbé egyetlen helyi ügyről fog szólni. Addigra túl lehetnek az országjárás több nagy témáján, az acélipari stratégián, az újabb akkugyári ellenőrzéseken és akár további állami szerződés-felülvizsgálatokon is. Budapesten Magyar így összerakhatja az egész turné politikai mérlegét: mit találtak az országban, miből lesz kormányzati döntés, mit vizsgálnak tovább, és melyik problémát nem lehet száz nap alatt megoldani.
Ez az országjárás legnagyobb kockázata is: miniszterelnökként már nem lehet minden helyi panaszra azt mondani, hogy majd ha kormányra kerülnek, intézkednek.
Ez lesz az igazán nagy különbség a régi országjárásokhoz képest
Magyar Péter ellenzéki vezetőként kérdezhetett, számon kérhetett és ígérhetett. Most ugyanazokba a városokba már úgy érkezik, hogy mögötte ott ülnek a minisztériumok, ott van a költségvetés, és adott esetben ott vannak a hatóságok is. Dunaújvárosban ezért tervet kell mondani a vasműre, Debrecenben ellenőrzést az akkugyárakra, Veresegyházon választ a vízellátásra, Esztergomban pedig számokat az M100-ra. Ez teszi az augusztus végén induló turnét sokkal izgalmasabbá a korábbiaknál.
Magyar ugyanazt a közvetlen politikai módszert akarja újra elővenni, amellyel két éve felépítette a Tiszát, csakhogy most már minden kérdés után előbb-utóbb elhangzik majd a következő mondat: rendben, miniszterelnök úr – és akkor mit csinálnak vele?
A városlistát elnézve lesz mit megválaszolni
Dunaújvárosban egy összeomlott acélipari óriás, Pécsen friss nyomozati szálak, Kisvárdán a NER látványberuházásainak öröksége, Veresegyházon valódi vízhiány, Szolnokon egy visszafordított kínai akkuberuházás, Debrecenben pedig hónapok óta egymást követik az akkumulátoriparral kapcsolatos környezetvédelmi viták. Kecskeméten és Szombathelyen közben azt is meg lehet mutatni, milyen egy működő, bővülő ipari beruházás.
Ezért a most bejelentett országjárás jóval több lehet egyszerű politikai turnénál. Magyar Péter lényegében kiviszi a kormányt azokba a városokba, ahol a legkönnyebben kiderülhet, mennyit érnek a száz nap alatt meghozott budapesti döntések a valóságban. És ezúttal már nincs szükség arra, hogy valaki papírra írja neki, mi következik. Augusztus végén indul.