Soha nem látott helyzet alakult ki a Paksi Atomerőműben. A Duna rekordalacsony vízállása miatt Magyarország legfontosabb erőművének teljesítménye a megszokott szint alig valamivel több mint tizedére esett vissza. Az augusztus 3-i adatok szerint Paks nagyjából 240 megawattal működött, miközben az erőmű névleges összteljesítménye közel 2000 megawatt. A teljes leállást egyelőre sikerült elkerülni, ám a következő napok továbbra is kritikusak maradhatnak.
Már csak egyetlen turbina termelt
Normál körülmények között a Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét adja. Most azonban a Duna rendkívüli apadása olyan helyzetet teremtett, amelyben a hűtéshez szükséges víz kiemelése egyre nehezebbé vált. Augusztus 3-án már csak az utolsó működő turbina termelt, mintegy 240 megawattot. Ez azt jelentette, hogy az atomerőmű teljesítménye alig haladta meg a névleges kapacitás 10 százalékát.
A legfrissebb előrejelzések ugyan valamelyest kedvezőbbek lettek, de továbbra sem zárható ki, hogy a termelést teljesen le kell állítani. A teljes leállás történelmi jelentőségű lenne: a paksi létesítmény több mint négy évtizedes működése során erre még nem volt példa.
Minden korábbi rekordot megdöntött a Duna
A problémát a tartós szárazság és a hőség együttes hatása idézte elő. Az MVM Paksi Atomerőmű hivatalos közlése szerint július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméteres vízállást mértek, ami új negatív rekordot jelentett. Az erőmű szakemberei már ekkor megkezdték az 1. blokk teljesítményének 254 megawattos csökkentését.
Az MVM jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a Duna vízhozamát és hőmérsékletét, a döntéseket pedig az aktuális helyzethez igazítják. A következő napokban a helyzet tovább romlott. A vízszint csökkenése már nem csupán a folyó hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat érintette, hanem a hűtővíz biztonságos kiemelését is egyre nehezebbé tette.
Nem nukleáris baleset történt
A drámai termeléscsökkenés ellenére fontos kiemelni: nem nukleáris baleset vagy sugárveszély alakult ki. Az Országos Atomenergia Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a Duna vízhőmérséklete és vízhozama miatt végrehajtott leterhelések nem veszélyeztették a nukleáris biztonság szintjét.
Az erőműben olyan tartalék rendszerek és technológiák állnak rendelkezésre, amelyek szélsőséges körülmények között is képesek biztosítani a blokkok biztonságos hűtését. Ugyanakkor a biztonságos hűtés és a teljes kapacitású áramtermelés nem ugyanaz. Egy leállított reaktort továbbra is hűteni kell, miközben az már nem feltétlenül termel villamos energiát a hálózat számára.
Milliárdos szivattyús szerződéssel is készültek
Az atomerőmű vezetése korábban már felismerte, hogy az extrém alacsony dunai vízállás gondot okozhat. Egy 2023-ban nyilvánosságra került közbeszerzés alapján 2,3 milliárd forintos keretszerződést kötöttek olyan dízelüzemű szivattyúk biztosítására, amelyeket szélsőségesen alacsony vízállás esetén lehet bevetni.
A megállapodás négy úszóegység és összesen 18 dízelszivattyú rendelkezésre bocsátásáról szólt. Ezek feladata az volt, hogy rendkívüli kisvízi helyzetben is segítsék a reaktorok hűtéséhez szükséges vízmennyiség biztosítását. A szerződés önmagában azt jelzi, hogy az alacsony Duna kockázata nem volt teljesen ismeretlen.
A mostani helyzet ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a tartalék megoldások mellett sem feltétlenül tartható fenn az erőmű teljes termelése egy példátlanul súlyos és hosszan elnyúló aszály idején.
Közben előkerültek a régi reklámköltések
A paksi helyzettel párhuzamosan ismét figyelem irányult az állami energiacégek korábbi reklámkiadásaira. Egy 2018-ban, közérdekű adatigénylésből készült összesítés szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió forintot, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forintot fordított reklámokra, hirdetésekre és promóciós szerződésekre. Ez a két év alatt több mint 2,2 milliárd forintos kiadást jelentett.
Az akkori összesítés szerint a pénz jelentős része különböző médiavállalkozásokhoz került. A számok valósak, de egy fontos különbséget nem lehet figyelmen kívül hagyni: a reklámkiadásokból önmagában nem következik, hogy azok miatt maradt volna el bármilyen műszaki beruházás. Ehhez ismerni kellene a paksi fejlesztések költségvetését, az előkészített műszaki terveket és az ezekhez kapcsolódó vezetői döntéseket.
A milliárdos reklámköltés politikailag látványos összevetés, közvetlen ok-okozati kapcsolatot azonban jelenleg nem bizonyít.
Most a lakosságtól és a vállalatoktól kérnek segítséget
A termeléskiesés miatt a kormány és az energiaszektor szereplői önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték a lakosságot és a vállalatokat. A legkritikusabb időszak a 17 és 22 óra közötti esti csúcs, amikor sok háztartás egyszerre használja a klímát, az elektromos sütőt, a mosógépet, a mosogatógépet és az autótöltőt.
Az augusztus 3-i közlés szerint a háztartások és vállalatok önkéntes takarékossága vasárnap mintegy 700 megawattal mérsékelte az ország villamosenergia-igényét. Ez közel háromszorosa volt a Pakson még működő turbina teljesítményének. Több száz vállalat vállalta a fogyasztásának visszafogását, köztük jelentős ipari szereplők is.
A Richter azt közölte, hogy három héten keresztül több mint 50 százalékkal csökkenti az áramfelhasználását, és saját napelemparkjának termeléséből is energiát ajánl fel.
Drága importtal kell pótolni a kiesést
Paks termelésének visszaesése azért különösen súlyos, mert az atomerőmű normál esetben olcsó és folyamatos alaptermelést biztosít. A hiányzó energiát részben más hazai erőművekből, részben külföldi importból kell pótolni.
A régióban azonban nemcsak Magyarország küzd az aszály következményeivel: Románia egyik dunai atomerőművi blokkját is le kellett állítani, ezért a környező országok importigénye is megnőtt. Ez azt jelenti, hogy a külföldről megvásárolható áram mennyisége korlátozottabb lehet, az ára pedig jelentősen emelkedhet.
Egyelőre nincs lakossági áramszünet
A súlyos helyzet ellenére nem jelentettek be általános lakossági áramkorlátozást vagy rotációs áramszünetet. A fogyasztás mérséklése jelenleg elsősorban önkéntes. Az intézkedések célja éppen az, hogy az esti csúcsterhelés visszafogásával elkerülhető legyen a kötelező korlátozás.
A paksi termelés teljes leállása sem jelentené automatikusan azt, hogy az ország azonnal sötétségbe borul. A villamosenergia-rendszer hazai erőművekre, importkapacitásokra, tartalékokra és fogyasztáscsökkentési intézkedésekre egyaránt támaszkodik. A mozgástér azonban jóval szűkebb lett, mint normál körülmények között.
A következő napok dönthetnek
Az augusztus 3-i előrejelzések valamelyest kedvezőbb képet mutattak, ezért elképzelhetővé vált, hogy a még működő paksi turbina egy-két nappal tovább termelhessen. Ez azonban csak átmeneti könnyebbséget jelent.
A döntő kérdés továbbra is az, miként alakul a Duna vízszintje, mikor érkezik számottevő csapadék, és meddig lehet fenntartani a hűtővízellátást. A jelenlegi helyzet valós és rendkívüli: Magyarország legfontosabb erőműve kapacitásának alig több mint tizedével üzemel. Nukleáris veszélyhelyzet nincs, az energiaellátás viszont komoly nyomás alá került.
A régi, milliárdos reklámköltések jogosan vethetnek fel kérdéseket a vállalati prioritásokról. Azt viszont csak dokumentumok és vizsgálati eredmények alapján lehetne kijelenteni, hogy egy konkrét műszaki fejlesztés pénzhiány vagy vezetői mulasztás miatt maradt el.