Újabb részletek láttak napvilágot a BYD szegedi autógyárához kapcsolódó korábbi kormányzati megállapodásokról. Velkey György László külügyi államtitkár szerint a minisztériumban fellelhető iratokból az olvasható ki, hogy a magyar állam több mint hetvenmilliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai autógyártó beruházásához. A politikus arról is beszélt, hogy a BYD és a projekthez kapcsolódó vállalkozások csaknem tízezer külföldi munkavállaló érkezésére kaphattak engedélyt. Ez azért keltett élénk vitát, mert ez a szám megközelíti a beruházással kapcsolatban korábban emlegetett munkahelyek számát.
Több mint hetvenmilliárd forintról beszélt az államtitkár
Velkey György László Stumpf Péter szegedi országgyűlési képviselővel együtt tekintette át a Külgazdasági és Külügyminisztériumban elérhető dokumentumokat. Az államtitkár tájékoztatása szerint az iratokban több mint hetvenmilliárd forintos állami infrastrukturális vállalás szerepel. Ebből a BYD szegedi gyára körüli utak, közművek és más, a beruházáshoz szükséges fejlesztések finanszírozását lehetett volna megoldani.
Velkey szerint azonban ez még nem a teljes összeg. A kínai vállalat közvetlen pénzügyi támogatást is kaphatott volna. Ennek pontos mértékét egyelőre nem ismertették, mivel az államtitkár szerint üzleti titoknak számít. Velkey annyit közölt, hogy a támogatás nagysága a debreceni CATL-gyár számára biztosított állami forrásokhoz hasonlítható. A konkrét szerződések és a vállalások valamennyi részletes feltétele ugyanakkor még nem került teljes körűen a nyilvánosság elé.
Közel tízezer vendégmunkásról szólnak az állítások
A bejelentés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része a külföldi munkavállalók száma volt. Velkey György László azt állította, hogy a BYD mintegy tízezer vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. A korábbi tájékoztatások alapján ebbe nem csupán a gyár közvetlen alkalmazottai, hanem a beruházásban közreműködő alvállalkozók dolgozói is beletartozhatnak.
Az adat önmagában még nem bizonyítja, hogy a szegedi üzemet kizárólag vagy döntően külföldi munkavállalókkal tervezték volna működtetni. Egy ekkora beruházás építési időszakában ugyanis más létszámra és eltérő szaktudásra lehet szükség, mint a gyár későbbi, folyamatos működése során. A csaknem tízezres szám mindazonáltal így is kérdéseket vet fel, hiszen közel áll a projekttel kapcsolatban korábban emlegetett munkahelyek számához.
A magyar munkahelyek miatt is magyarázatot várnak
Stumpf Péter három fontos elvárást fogalmazott meg a BYD szegedi beruházásával összefüggésben. Szerinte a vállalatnak be kell tartania a magyar környezetvédelmi és munkajogi szabályokat, jól fizető állásokat kell kínálnia a magyar dolgozóknak, valamint Szegednek is részesülnie kell a beruházás gazdasági hasznaiból.
A vita egyik központi kérdése most az, hogy az állam milyen konkrét foglalkoztatási vállalásokat kért a jelentős pénzügyi és infrastrukturális támogatásért cserébe. Egyelőre nem ismert, hogy a megállapodások tartalmaztak-e kötelező arányt a magyar munkavállalók foglalkoztatására, illetve az sem világos, milyen következményekkel járt volna, ha a vállalat nem teljesíti az ígéreteit.
Különös fordulatot hozott Szijjártó Péter bejelentése
Az ügy azért is kapott komoly politikai figyelmet, mert Szijjártó Péter július közepén bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és a BYD-nél folytatja pályafutását. A volt külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként dolgozik tovább.
Szijjártó korábbi miniszteri szerepében fontos feladatot vállalt a kínai beruházások magyarországi letelepítésének előmozdításában. A BYD szegedi gyáráról szóló tárgyalások és az állami szerepvállalás előkészítése is abban az időszakban zajlott, amikor ő irányította a külügyi tárcát. Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, és arra sincs nyilvánosságra hozott bizonyíték, hogy Szijjártó későbbi állása bármiféle ellenszolgáltatás lett volna a korábbi kormányzati támogatásért. Az események sorrendje ugyanakkor összeférhetetlenségi kérdéseket is felvetett, ezért a jelenlegi kormány vizsgálatot jelentett be a BYD-hez köthető korábbi döntések, tárgyalások és állami vállalások ügyében.
Még mindig sok a nyitott kérdés
A teljes képhez szükség lenne a támogatási megállapodások, a munkavállalási engedélyek és az állami kötelezettségvállalások részletes nyilvánosságra hozatalára. Jelenleg továbbra sem ismert a BYD számára megígért közvetlen pénzügyi támogatás pontos összege. Az sem egyértelmű, hogy a több mint hetvenmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésért cserébe milyen számonkérhető vállalásokat tett a vállalat.
Arra is választ várnak, hogy a közel tízezer külföldi munkavállalóra vonatkozó engedély milyen időszakra szólt, közülük hányan dolgoztak volna az építkezésen, és hányan kaptak volna később állandó munkát a gyárban. A nyilvánosságra került adatok tehát valóban jelentős állami szerepvállalásról árulkodnak, de a legsúlyosabb következtetések levonásához még további dokumentumokra és a vizsgálat eredményeire van szükség.