Újra egyre nagyobb területet ér el a hőség Magyarországon. A HungaroMet 2026. július 28-án délelőtt kiadott figyelmeztető előrejelzése alapján szerdán már elsősorban a Dunántúlon és a Dél-Alföldön emelkedhet 25 Celsius-fok fölé a napi középhőmérséklet. A tartósan magas középhőmérséklet miatt összesen 11 vármegyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést 2026. július 29-re. A jelzés nem csupán egy-egy forró délutánt jelez: azt mutatja, hogy az érintett térségekben egész nap jelentős lehet a hőterhelés, és éjszaka sem frissülhet fel igazán a levegő. Kedden még nem várható a hivatalos veszélyjelzési kritériumokat elérő időjárási esemény, szerdán viszont már jóval több helyen válhat megterhelővé a hőség. A figyelmeztetés jelenleg nem az egész országra vonatkozik, hanem főként a Dunántúl és a Dél-Alföld vármegyéiben élőket érinti. A HungaroMet veszélyjelzései az időjárási helyzet alakulásával együtt frissülhetnek.
Ebben a 11 vármegyében van érvényben figyelmeztetés
A HungaroMet elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adott ki magas középhőmérséklet miatt az alábbi vármegyékre:
A hivatalos meghatározás szerint ezekben a vármegyékben a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok fölé emelkedhet. Ez nem azt jelenti, hogy a forróság kizárólag a déli és kora délutáni órákban lesz érezhető. A magas nappali hőmérséklet mellett az éjszaka is enyhe vagy meleg maradhat, így a szervezetnek kevesebb ideje jut a regenerálódásra. Mivel a figyelmeztetés vármegyei szintű, nem jelenti azt, hogy az adott vármegye minden településén pontosan ugyanaz a hőmérséklet alakul ki. Városi környezetben, sűrűn beépített területeken, déli fekvésű lakásokban és szélvédett helyeken azonban az átlagosnál is erősebb lehet a hőérzet.
Szerdán erősödik igazán a hőség
A HungaroMet szöveges figyelmeztetése szerint kedden még nem várható olyan veszélyes időjárási jelenség, amely elérné a hivatalos küszöbértékeket. Szerdára viszont már egyre nagyobb területen, különösen a Dunántúlon és a Dél-Alföldön emelkedhet 25 fok fölé a napi középhőmérséklet. A változás tehát gyorsan következik be.
A keddi, még mérsékeltebb hőterhelést követően szerdára több vármegye is figyelmeztetési szintre kerül. A hőség megítélésénél nem csupán a nappali csúcshőmérséklet számít. Az is előfordulhat, hogy két egymást követő napon hasonló maximumokat mérnek, mégis a második nap sokkal megterhelőbb, mert éjszaka nem hűl le kellőképpen a levegő. Különösen a városokban lehet nehéz az éjszakai pihenés. Az aszfalt, a betonfalak és a tetőszerkezetek napközben nagy mennyiségű hőt nyelnek el, majd ezt az esti órákban lassan sugározzák vissza. Emiatt hajnalban is jóval melegebb maradhat a levegő, mint a környező, zöldebb területeken.
Mit jelent a 25 fok feletti napi középhőmérséklet?
A napi középhőmérséklet nem ugyanaz, mint a délutáni legmagasabb hőmérséklet. Ez egy egész nap időjárási viszonyait jellemző érték, amelybe a nappali és az éjszakai órák is beleszámítanak. Amikor a napi középhőmérséklet 25 fok fölé kerül, az általában arra utal, hogy nemcsak délután van hőség, hanem az éjszaka sem hoz érdemi enyhülést. Ilyenkor a délutáni csúcsérték jóval meghaladhatja a 25 fokot, miközben hajnalban is magas maradhat a hőmérséklet.
Ez a tartós terhelés az egészséges szervezetet is megviselheti, az időseknek, a kisgyermekeknek és a krónikus betegeknek pedig különösen nagy kockázatot jelenthet. Az elsőfokú figyelmeztetés a veszélyjelző rendszer legalacsonyabb szintje, de ettől még nem szabad félvállról venni a hőséget. Már ezen a szinten is jelentkezhet fejfájás, kimerültség, alvászavar, koncentrációcsökkenés vagy rosszullét.
A Dunántúl nagy része érintett
A figyelmeztetett vármegyék többsége a Dunántúlon található. Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye is szerepel a listán. Ez azt jelenti, hogy a nyugati határ közelétől egészen a Dél-Dunántúlig nagy területet érinthet a magas napi középhőmérséklet.
A Dunántúlon élőknek ezért már a reggeli órákban érdemes felkészíteniük az otthonukat a melegre. A redőnyök, spaletták és sötétítőfüggönyök nappali használata mérsékelheti a lakás felmelegedését, főként a déli és nyugati fekvésű ablakoknál. A szellőztetést célszerű inkább kora reggelre, késő estére vagy éjszakára időzíteni. Napközben a nyitott ablak sokszor nem hűti, hanem tovább melegíti a lakást, ha a kinti levegő melegebb a bentinél.
A Dél-Alföldön is erős lesz a hőterhelés
Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye szintén az elsőfokú figyelmeztetéssel érintett területek közé tartozik. Az Alföld déli részén a napsütés, a szárazabb felszín és a kevésbé árnyékos területek miatt különösen erősnek érződhet a hőség. A nyílt, szántóföldi környezetben dolgozók, az útépítők, a mezőgazdasági munkások és a futárok fokozott terhelésnek lehetnek kitéve.
Aki a szabadban dolgozik, annak rendszeres pihenőket kell tartania árnyékos vagy hűvösebb helyen. Nem elég csak akkor inni, amikor már erős szomjúság jelentkezik, mert az már a folyadékhiány egyik jele lehet. A forró órákban végzett fizikai munka során nemcsak a vizet, hanem az izzadással elveszített ásványi anyagokat is pótolni kell. Nagyobb megterhelés esetén azonban az egyéni egészségi állapotot és az orvosi tanácsokat is figyelembe kell venni.
Az éjszakai meleg lehet a legmegterhelőbb
A magas napi középhőmérséklet egyik legfontosabb következménye, hogy az éjszaka sem biztosít megfelelő felfrissülést. Ha a hálószoba még éjfél után is túlságosan meleg, romolhat az alvás minősége. Gyakoribbá válhat az ébredés, a forgolódás, a fejfájás és a másnapi fáradtság. Az alváshiány tovább erősíti a hőség hatását.
Csökkenhet a koncentráció, lassulhat a reakcióidő, és nagyobb lehet a közlekedési vagy munkahelyi balesetek veszélye. A lakást éjszaka akkor érdemes átszellőztetni, amikor a külső hőmérséklet már alacsonyabb a bentinél. Kereszthuzattal gyorsabban kicserélhető a felmelegedett levegő, de kisgyermekeknél és időseknél figyelni kell arra, hogy ne feküdjenek közvetlenül az erős légáramban.
Az idősek különösen veszélyeztetettek
Idősebb korban gyakran gyengébb a szomjúságérzet, ezért előfordulhat, hogy valaki akkor sem iszik elegendő folyadékot, amikor a szervezete már vízhiányos. A hőség megterhelheti a szív- és érrendszert, ingadozhat a vérnyomás, gyakoribbá válhat a szédülés, a gyengeség és az ájulásközeli állapot.
A hozzátartozóknak érdemes naponta többször felhívniuk vagy meglátogatniuk az egyedül élő időseket. Fontos ellenőrizni, hogy van-e megfelelő mennyiségű ivóvizük, működik-e a ventilátor vagy a klímaberendezés, illetve nem lett-e túl meleg a lakás. Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a folyadékháztartást, a vérnyomást vagy a hőszabályozást. A gyógyszeradagokon azonban senki ne változtasson önállóan; ezzel kapcsolatban orvost vagy gyógyszerészt kell megkérdezni.
A kisgyermekekre is jobban kell figyelni
A csecsemők és kisgyermekek szervezete gyorsabban túlmelegedhet, miközben nem mindig tudják jelezni, hogy szomjasak vagy rosszul érzik magukat. A szülőknek rendszeresen kínálniuk kell őket folyadékkal, és lehetőleg kerülniük kell a hosszabb szabadtéri programokat a legmelegebb órákban.
A babakocsit tilos vastag takaróval teljesen letakarni, mert alatta gyorsan megemelkedhet a hőmérséklet, és veszélyesen lecsökkenhet a légmozgás. Árnyékolásra szellőző napellenző vagy más megfelelő megoldás használható. Az autóban egyetlen percre sem szabad gyermeket hagyni. Zárt járműben a hőmérséklet nagyon rövid idő alatt életveszélyes szintre emelkedhet, még akkor is, ha az autó részben árnyékban áll.
Hőguta és hőkimerülés is kialakulhat
A tartós meleg hatására hőkimerülés alakulhat ki. Ennek tünete lehet az erős izzadás, a gyengeség, a szédülés, a hányinger, a fejfájás, a gyors pulzus és a hűvös, nyirkos bőr. Ilyenkor az érintettet hűvös helyre kell vinni, meg kell lazítani a ruházatát, és ha éber, nem hány, valamint biztonságosan tud nyelni, folyadékkal lehet kínálni.
A hőguta ennél súlyosabb, életveszélyes állapot. Magas testhőmérséklet, zavartság, eszméletvesztés, görcs, bizonytalan járás vagy szokatlan viselkedés utalhat rá. Hőguta gyanúja esetén azonnal segítséget kell hívni, és meg kell kezdeni az érintett hűtését. Nem szabad arra várni, hogy majd magától jobban lesz.
Nem minden folyadék jó választás
A hőségben elsősorban víz, ásványvíz vagy cukormentes ital fogyasztása ajánlott. A nagy mennyiségű alkohol fokozhatja a kiszáradást, ronthatja az ítélőképességet, és elfedheti a hőártalom első tüneteit. A túl sok koffeines ital szintén nem helyettesíti a rendszeres vízfogyasztást. A nagyon cukros üdítők nagy mennyiségben felesleges kalóriát jelentenek, és nem feltétlenül csillapítják tartósan a szomjúságot.
A folyadékigény egyénenként eltér. Függ a testsúlytól, az életkortól, a fizikai aktivitástól, a betegségektől és az alkalmazott gyógyszerektől is. Akinek szív- vagy vesebetegség miatt korlátoznia kell a folyadékbevitelt, annak a kezelőorvosa utasításait kell követnie.
A napsugárzás is veszélyes lehet
A hőség mellett az erős UV-sugárzásra is figyelni kell. A bőr rövid idő alatt leéghet, különösen a déli órákban. A szabadban tartózkodók viseljenek könnyű, világos ruházatot, széles karimájú kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A fedetlen bőrfelületekre megfelelő fényvédőt kell felvinni, majd az előírt időközönként ismét alkalmazni.
A fényvédő használata nem jelenti azt, hogy korlátlan ideig biztonságos a tűző napon maradni. A fizikai árnyékolás és a legmelegebb órák kerülése továbbra is fontos. A vízparton és a medencénél a víz visszaverheti a napsugarakat, ezért ott is gyorsan le lehet égni. Fürdés után a fényvédő réteget szükség szerint pótolni kell.
A lakás hűtésénél is érdemes óvatosnak lenni
Klímaberendezés használatakor nem célszerű túl nagy különbséget kialakítani a kinti és a benti hőmérséklet között. A túl hidegre állított helyiség kellemetlen lehet, és a ki-be járás fokozhatja a szervezet terhelését. A levegőt nem tanácsos közvetlenül az ágyra, a kanapéra vagy az íróasztalra irányítani.
A ventilátor elsősorban a párolgás fokozásával javítja a hőérzetet, de önmagában nem hűti le jelentősen a szobát. Rendkívül meleg helyiségben ezért a hatása korlátozott lehet. A klímaberendezések szűrőit rendszeresen tisztítani kell. Az elhanyagolt készülék kellemetlen szagot, rosszabb levegőminőséget és légúti panaszokat okozhat.
A háziállatok számára is veszélyes a hőség
A kutyák és macskák is gyorsan túlmelegedhetnek, különösen akkor, ha nincs árnyékos helyük vagy friss ivóvizük. Kutyát forró aszfalton nem szabad hosszabb sétára vinni. A talaj olyan forró lehet, hogy égési sérülést okoz a mancsokon. A hosszabb sétákat reggelre vagy késő estére érdemes időzíteni.
Autóban állatot sem szabad magára hagyni. A résnyire lehúzott ablak nem akadályozza meg az utastér gyors felmelegedését. Az erős lihegés, bágyadtság, bizonytalan mozgás, hányás vagy összeesés hőártalom jele lehet. Ilyen esetben azonnali hűtés és állatorvosi segítség szükséges.
A szabadtéri munkákat át kell szervezni
A kertészkedést, fűnyírást, építkezést és minden más nehéz fizikai munkát lehetőség szerint a kora reggeli vagy esti órákra kell időzíteni. Aki napközben kénytelen a szabadban dolgozni, viseljen könnyű, jól szellőző ruházatot, fejfedőt, és tartson gyakori pihenőket.
A hőségben romolhat a koncentráció és a kézügyesség. Gépek, létrák vagy éles szerszámok használatakor ez komoly baleseti kockázatot jelenthet. A munkahelyeken fontos a megfelelő ivóvíz biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy a dolgozók hűvösebb helyen pihenhessenek.
A mezőgazdaságot is megviselheti a visszatérő meleg
A magas hőmérséklet fokozza a párolgást, ezért gyorsan csökkenhet a talaj felső rétegének nedvességtartalma. A frissen ültetett növények, a sekélyen gyökerező zöldségek és a cserepes növények különösen gyorsan kiszáradhatnak. Az öntözést reggel vagy este célszerű elvégezni, amikor kisebb a párolgási veszteség.
A növények leveleit erős napsütésben nem érdemes hideg vízzel locsolni. Az öntözővizet inkább közvetlenül a talajra kell juttatni. A gyümölcsökön és zöldségeken napégési foltok is kialakulhatnak. Az árnyékolás, a talajtakarás és a megfelelő vízellátás csökkentheti a károkat.
A közlekedésben is nőhet a kockázat
A hőség fáradtságot, álmosságot és lassabb reakcióidőt okozhat, különösen hosszabb utakon. Indulás előtt érdemes átszellőztetni az autót, és vizet vinni az útra. A járműben hagyott palack azonban közvetlen napsütésben erősen felmelegedhet.
A forró aszfalt és a magas hőmérséklet az abroncsokat is nagyobb igénybevételnek teheti ki. Hosszabb út előtt célszerű ellenőrizni a guminyomást és a jármű hűtőrendszerét. A tömegközlekedést használók lehetőség szerint keressenek árnyékos várakozóhelyet, és számoljanak azzal, hogy egy nem megfelelően hűtött járműben gyorsan rosszullét alakulhat ki.
A figyelmeztetés még változhat
A mostani előrejelzés a HungaroMet 2026. július 28-án 9 óra 49 perckor kiadott tájékoztatásán alapul. Az időjárási modellek újabb futásai alapján a figyelmeztetett terület bővülhet, csökkenhet, vagy egyes vármegyékben magasabb fokozat is megjelenhet. Ezért az érintetteknek érdemes rendszeresen ellenőrizniük a hivatalos veszélyjelzést, különösen akkor, ha szabadtéri munkát, utazást, sportprogramot vagy hosszabb kirándulást terveznek.
A vármegyei figyelmeztetés nem azonos az országos hőségriasztással. A meteorológiai veszélyjelzés az időjárási feltételeket mutatja, míg az egészségügyi hőségriasztás külön rendszerben, közegészségügyi szempontok alapján rendelhető el.
A legfontosabb szerdai tudnivalók
Szerdán már egyre nagyobb területen válhat megterhelővé a hőség. A HungaroMet jelenlegi előrejelzése szerint 11 vármegyében a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok fölött alakulhat. A figyelmeztetés Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyére vonatkozik.
A legfontosabb teendő a rendszeres folyadékpótlás, a tűző nap kerülése, a lakások nappali árnyékolása, valamint az idősek, gyermekek, betegek és háziállatok fokozott védelme. A figyelmeztetés elsőfokú, de a tartós hőterhelést már ezen a szinten is komolyan kell venni. Különösen veszélyes lehet a helyzet azok számára, akik rosszul szellőző lakásban élnek, nehéz fizikai munkát végeznek, vagy egészségügyi problémával küzdenek.