Jelentős fordulatot hozott a magyar kormány a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozó rendszerben. Péntektől nem adnak ki új munkavállalói vízumot a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból érkező állampolgároknak – közölte a kabinet szóvivője. A kormány ezt a lépést a külföldi munkaerő beáramlásának korlátozására irányuló folyamat első állomásaként értelmezi.
Az intézkedés egy korábban már bejelentett terv része, amelynek célja az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók alkalmazásának szigorítása. Magyar Péter miniszterelnök vezette Tisza párt az április 12-i választáson aratott győzelme után jelezte, hogy módosítani kíván a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának jelenlegi rendszerén. A kabinet korábban azt is bejelentette, hogy júniustól fokozatosan megszünteti az új munkavállalói vízumok kiadását az EU-n kívüli országokból érkezők számára.
A Reuters beszámolója szerint Szondi Vanda kormányszóvivő kiemelte: a lépés célja a hazai munkaerőpiac védelme, valamint annak megakadályozása, hogy bizonyos ágazatokban a külföldi munkaerő jelenléte lefelé nyomja a béreket. A hivatalos adatok alapján a külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiac nagyjából 2 százalékát adják. Bár ez országos szinten alacsony aránynak tűnhet, több gazdasági területen mégis meghatározó szerepük van.
Különösen a szolgáltatási szektor és a feldolgozóipar épít jelentős mértékben a külföldről érkező dolgozókra, akik számos vállalat működésében kulcsszerepet töltenek be. Az új korlátozás ugyanakkor nem érinti automatikusan azokat, akik már érvényes engedéllyel rendelkeznek. A kormány tájékoztatása szerint a Magyarországon dolgozó külföldiek továbbra is benyújthatják tartózkodási és munkavállalási engedélyük meghosszabbítására vonatkozó kérelmüket.
Emellett azokat a kérelmeket is elbírálják, amelyeket még az új szabályozás hatálybalépése előtt adtak be. A Reuters szerint Magyarország több jelentős külföldi befektetője aggodalmát fejezte ki a szigorítás miatt. Egyes vállalatok attól tartanak, hogy a külföldi munkaerő beáramlásának teljes leállítása munkaerőhiányt eredményezhet, ami hosszabb távon a termelésre és a gazdasági növekedésre is kedvezőtlen hatással lehet.
A kormány mindeközben hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedések egy hosszabb távú reformfolyamat első lépését jelentik, amelynek célja a magyar munkaerőpiac stabilitásának megőrzése.