Felforrósodtak az indulatok Lázárék ügyei miatt: Vitézy Dávid szerint meghamisították a költségvetést. Az új miniszter komoly állításokat tett a közlekedési tárca, valamint a beruházási területek körül zajló folyamatokról, és Facebook-bejegyzésében egészen súlyos visszásságokra hívta fel a figyelmet.
Vitézy Dávid arról írt, hogy szerinte botrányos folyamatok rajzolódnak ki, amelyek következmények nélkül nem maradhatnak. A posztban így fogalmazott: „bűncselekménygyanús történetek egész tömkelegét látom” [ ] Hozzátette, hogy ezeket az ügyeket tételesen feldolgozzák, és mindent meg fognak osztani a nyilvánossággal. Ez már önmagában is erős politikai üzenet, hiszen nem egyszerű szakmai vitáról vagy nézeteltérésről beszélt, hanem olyan esetekről, amelyeknél szerinte akár jogi következmények is felmerülhetnek.
Állítása szerint a közlekedési és beruházási területeken olyan tételek, döntések és pénzügyi ügyek bukkantak fel, amelyeknél alapos vizsgálatra van szükség, mert a jelenlegi kép alapján nagyon súlyos problémák látszanak kirajzolódni. Egyértelművé tette azt is, hogy nem kívánják az ügyet szőnyeg alá söpörni, hanem nyilvánosság elé viszik mindazt, amit feltárnak.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint kedden az Állami Számvevőszék minden tételben megerősítette, hogy itt egy szándékos „költségvetési elmaszkolása történt a valóságnak”, „ha úgy tetszik a költségvetés meghamisítása.” Vitézy Dávid azt mondta, hogy olyan tételek is kikerültek a költségvetésből, amelyek mögött már konkrétan aláírt teljesítésigazolás és számla áll. Ez különösen súlyos megállapítás, hiszen itt nem jövőbeli tervekről vagy bizonytalan beruházásokról van szó, hanem olyan pénzügyi kötelezettségekről, amelyek teljesítése már igazolt formában megjelent.
A miniszter szavai alapján tehát nem arról van szó, hogy valaki egyszerűen nem számolt egy várható kiadással, hanem arról, hogy szerinte már ismert, dokumentált tételek maradtak ki a büdzséből. Emiatt fogalmazott úgy, hogy a valóság elmaszkolása történt, ami a költségvetés szempontjából rendkívül súlyos vád.
Vitézy Dávid az iváncsai akkumulátorgyárnál és a Budapest–Belgrád beruházásnál is gyanús számlákról beszélt. Elmondása szerint az iváncsai akkumulátorgyárnál, Mészáros Lőrincék vasúti beruházásánál a teljesítésigazolást már év elején aláírták, így a számla hónapok óta lejárt. Ennek ellenére szerinte a tétel még mindig nincs benne az állami költségvetésben. Úgy fogalmazott: „és most is le van járva, már figyelmeztető leveleket kapunk a vállalkozótól, hogy a számla milyen régóta nincs kifizetve, és még sincs benne az állami költségvetésben, pedig tudták, hogy ez egy befejezés előtt álló beruházás volt”.
Ez azt jelenti, hogy a miniszter szerint nem egy elfelejtett mellékes részletről van szó, hanem olyan beruházási tételről, amelyről előre tudható volt, hogy fizetési kötelezettséget fog jelenteni az államnak. Szavai szerint akár ugyanez lehet a helyzet a Budapest–Belgrád idei számláinál is, ami tovább növeli az ügy súlyát.
Vitézy Dávid szerint a „legdurvább” rész az autópálya-koncesszió kérdése. Kifejtette, hogy az autópálya-koncesszor havi rendelkezésre állási díjat kap, ebből finanszírozzák az autópályák működtetését és fejlesztését. A szerződés 35 évre szól, vagyis nem egy rövid távú, könnyen figyelmen kívül hagyható kötelezettségről van szó, hanem egy hosszú időre rögzített, rendszeresen felmerülő állami kiadásról.
„Ezt felül fogjuk vizsgálni, de addig, ameddig nincs módosítva, vagy nincs valamilyen módon ez felülvizsgálva, addig havonta ez fixen felmerül, mint a rezsi, ha úgy tetszik, a magyar államnál” – mondta Vitézy Dávid. Hozzátette, hogy ezt júniustól év végéig nem betervezni a költségvetésbe teljes felelőtlenség. A hasonlata szerint ez olyan, mint a rezsi: akkor is fizetni kell, ha valaki nem szeret róla beszélni. Éppen ezért rendkívül problémásnak tartja, ha egy ilyen állandó, havi szinten jelentkező kiadás nincs megfelelően betervezve az állami költségvetésbe.
A miniszter álláspontja szerint ez nemcsak szakmai hiba lehet, hanem olyan felelőtlen költségvetési kezelés is, amelynek következményeit a magyar államnak, végső soron pedig az adófizetőknek kell viselniük.
Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy elkezdték feldolgozni a korábbi titkos kormányhatározatokat és levelezéseket, hogy pontosan meghatározzák, milyen jogi lépésekre van szükség. Ez azt mutatja, hogy az ügy nem áll meg a politikai nyilatkozatok szintjén, hanem a háttéranyagok, dokumentumok, döntések és levelezések átvizsgálásával folytatódik. A miniszter világossá tette, hogy jogi oldalról is megvizsgálják, milyen tényállást meríthetnek ki a történtek.
„Körüljárjuk pontosan, hogy jogilag milyen tényállást merít ez ki, és amennyiben van annak alapos gyanúja, hogy bűncselekmény történt, akkor természetesen meg fogjuk tenni a feljelentést. A következő két hétben ebben látnunk kell tisztábban, nyilván a Pénzügyminisztériummal közösen” – fogalmazott Vitézy Dávid. A kijelentés alapján a következő két hétben válhat világosabbá, hogy milyen jogi következményei lehetnek az ügynek.
A miniszter tehát nem csupán politikai felelősségről beszél, hanem arról is, hogy ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, akkor feljelentést tesznek. Az ügy így könnyen újabb súlyos botránnyá nőheti ki magát, mert ha valóban szándékosan hagytak ki ismert, lejárt vagy folyamatosan jelentkező tételeket a költségvetésből, az már nem egyszerű számviteli vita, hanem a közpénzek kezelésének egyik legsúlyosabb kérdése lehet.