Megszólalt Sulyok Tamás, miután Magyar Péter Alaptörvény-módosítással akarja eltávolítani
Dagad a botrány Sulyok Tamás körül azon a nyilvános vitán, amely Magyar Péter és a köztársasági elnök között alakult ki. Magyar Péter április 12-e után több alkalommal is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. Az általa szabott határidő május 31-én járt le.
A köztársasági elnök május 31-én este közölte, hogy nem lát alkotmányos okot a távozására, ezért nem mond le, és az ügyben a Velencei Bizottsághoz fordul. Ezt követően a két fél személyesen is találkozott, majd Magyar Péter ismét felszólította Sulyokot a lemondásra. A helyzet ezt követően tovább feszültté vált, miután Magyar jelezte: ha a köztársasági elnök nem távozik, akkor az Alaptörvény módosításával oldják meg a kérdést a parlamentben.
Ez az állítás újabb politikai vitát indított el, hiszen Sulyok Tamás álláspontja szerint nincs olyan alkotmányos indok, amely miatt el kellene hagynia a tisztségét.
Sulyok Tamás szerint személyre szabott jogalkotás készül
Sulyok Tamás a találkozó után közösségi oldalán reagált a miniszterelnök nyilatkozatára. Azt írta, hogy a Tisza-kormány a törvényesen betöltött tisztségéből való eltávolítása érdekében személyre szabott jogalkotással módosítaná az Alaptörvényt. Szerinte ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.
A köztársasági elnök megszólalása után még inkább elmérgesedett a vita, mert már nemcsak arról szól a történet, hogy Sulyok Tamás lemond-e, hanem arról is, milyen eszközzel nyúlhat hozzá a parlament egy ilyen helyzethez. Magyar Péter úgy véli, a kérdés az Alaptörvény módosításával rendezhető, Sulyok Tamás viszont ezt személyre szabott jogalkotásként értelmezi.
Sulyok Tamás bejegyzését változtatás nélkül közöljük:
„A miniszterelnök kérésére, hétfőn reggel az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében egyeztettünk a Sándor-palotában. Megbeszélésünk alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét. Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak. Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a Kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi. Az ennek folytán kialakuló alkotmányos válsághelyzet mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ami hatással lehet pl. a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.”