Több mint két évnyi hallgatás után Schanda Tamás végre megszólalt a kegyelmi ügyről, és a most elhangzottak teljesen új fényt vetnek a botrányra. Novák Katalin egykori kabinetfőnöke szerint ugyanis Balog Zoltán nem pusztán véleményt fogalmazott meg, hanem egyértelműen lobbizott K. Endre kegyelméért. A megszólalás különösen súlyos jelentőségű, mert eddig számos kérdésre nem volt világos válasz arra, miként is született meg a döntés a Sándor-palotában.
Schanda Tamás megtörte a csendet
A 24.hu kérdéseire válaszolva Schanda Tamás megerősítette, hogy Balog Zoltán intenzíven próbálta meggyőzni a köztársasági elnöki hivatalt arról, hogy K. Endrét ártatlanul ítélték el. Schanda szavai szerint Balog volt az, aki „határozottan és nyomatékosan kérte”, hogy Novák Katalin adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A volt kabinetfőnök azt is egyértelműen jelezte, hogy más oldalról nem érkezett ilyen kezdeményezés a Sándor-palotához. Ez a kijelentés azért is kiemelten fontos, mert hosszú időn át találgatások övezték, honnan és milyen nyomás hatására kerülhetett napirendre az ügy.
Nem ajánlották a kegyelmet, mégis megszületett a döntés
Schanda elmondása szerint sem ő, sem a kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részleg nem támogatta K. Endre kegyelmének megadását. Állítása alapján ez összhangban volt Varga Judit javaslatával is, vagyis a hivatalos szakmai álláspont nem a kegyelem irányába mutatott. Ennek ellenére kétféle változat is elkészült az elnöki aláírásra.
Schanda ezt azzal indokolta, hogy amikor a hivatalos javaslattal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az államfőt mérlegelési helyzetbe kell hozni. Ennek megfelelően a Sándor-palota jogi csapata pozitív és negatív döntési változatot egyaránt Novák Katalin elé terjesztett. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Novák végül az elutasító határozatot áthúzta, a kegyelmet biztosító verziót pedig dátumozta, lepecsételte és aláírta. Az eljárás azért is került különösen előtérbe, mert a közzétett iratok alapján a döntés előkészítése a szokásos gyakorlattól eltérően zajlott.
A pápalátogatás miatti nyomás is közrejátszhatott
Schanda Tamás arról is beszélt, hogy a pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések idején jelen volt az elnöki aláírásnál. Elmondása szerint Novák Katalin akkor elfogadta Balog Zoltán meggyőződését, miszerint K. Endre igazságtalan büntetésben részesült. A volt kabinetfőnök utólag hibának nevezte, hogy a közelgő pápalátogatás miatti időnyomásban nem vizsgálták meg kellő alapossággal az ügyet, és nem maradt elég tér a különböző álláspontok ütköztetésére.
Szavai alapján nem előzött meg külön egyeztetés a K. Endre-ügyben meghozott döntést, inkább az volt a cél, hogy az összes folyamatban lévő, illetve várható ügyben egyszerre szülessen határozat. Ez azért is súlyos részlet, mert arra utal, hogy egy rendkívül érzékeny ügyben nem a legnagyobb körültekintéssel jártak el, miközben a későbbi következmények az egész magyar közéletet megrázták.
Novák máig nem adott magyarázatot
A Sándor-palotán belül Schanda szerint egészen 2024. február 2-ig, a botrány kirobbanásáig semmilyen érdemi reflexió nem történt az ügyre. Közben a most nyilvánosságra került dokumentumokból egyre pontosabban kirajzolódik, hogyan jutott el a kegyelmi döntés az aláírásig. Az továbbra is nyitott kérdés, hogy Novák Katalin személyesen miért döntött a kegyelem mellett. A volt köztársasági elnök mindmáig nem adott részletes magyarázatot arra, miért írta alá a K. Endrére vonatkozó határozatot.
Balog szerepe újra a figyelem középpontjába került
A kegyelmi botrány kirobbanása után hamar előkerült Balog Zoltán neve, és a Direkt36 korábbi tényfeltárása is arra a következtetésre jutott, hogy ő lobbizhatott a kegyelemért. Balog ezt korábban részben maga is elismerte, amikor arról beszélt: olyan tanácsot adott Novák Katalinnak, „amit nem kellett volna”. Később azt is elmondta, hogy K. Endrét eredetileg nem is ismerte, hanem a férfi felesége kereste meg, és ezt követően próbált segíteni.
Balog szerint a büntetés aránytalan volt, sőt úgy fogalmazott: nem túlzás azt állítani, hogy ő járta ki a kegyelmet. Most azonban Schanda Tamás megszólalása új súlyt ad ezeknek a korábbi kijelentéseknek. Míg Novák Katalin és Varga Judit a botrányba belebuktak, Balog Zoltán jóval enyhébb politikai következményekkel vészelte át az ügyet: lemondott ugyan zsinati elnöki tisztségéről, de püspök maradt.
Politikai következmények is jöhetnek
Az ügy most ismét komoly politikai hullámokat verhet. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, amely a kegyelmi ügy felelőseinek szerepét tárhatná fel. Magyar Péter pedig péntek reggel arra szólította fel Novák Katalint, hogy mondja el, kapott-e bármilyen utasítást vagy kérést az Orbán család részéről a kegyelem megadására. Ez egy újabb, politikailag rendkívül érzékeny szálat nyithat meg az ügyben.
Egy botrány, amely még mindig nem zárult le
A kegyelmi ügy több mint két éve robbant be a közéletbe, és bár a közvetlen politikai következmények gyorsan megjelentek, a teljes történet még most sem ismert minden részletében. Schanda Tamás mostani nyilatkozata újabb fontos mozaikot tett a képbe: eszerint a kegyelem mögött nem szakmai támogatás, hanem egy erőteljes tanácsadói lobbi állhatott. A legnagyobb kérdés viszont továbbra is ugyanaz: miért döntött végül Novák Katalin a kegyelem mellett, ha a hivatalos javaslatok nem ezt támogatták?
Ön szerint kiderülhet még a teljes igazság?