Sulyok Tamás köztársasági elnök egy terjedelmes interjú keretében reagált az elmúlt időszak legégetőbb kérdéseire. A beszélgetés során kitért Magyar Péter miniszterelnök azon követelésére is, amelyben a távozását sürgette. Az államfő beszélt az új kormányfővel folytatott egyeztetéseiről, valamint arról a sokat emlegetett esetről is, amikor a miniszteri kinevezések alkalmával készült felvételeken háttérbe szorult. Tisztázta, miért tanúsított visszafogottságot a választási kampány feszült légkörében, és miért nem vállalt az eddigieknél látványosabb szerepet a gyermekvédelem területén. Végezetül azt is megfogalmazta, milyen körülmények vezethetnének a lemondásához.
Az Indexnek nyilatkozva Sulyok Tamás kifejtette, hogy nem hordoz magában olyan döntést, amelyet utólag megbánt volna, legfeljebb jelentéktelen, mindennapi apróságokat. Meggyőződése, hogy helyesen tette, amikor elvállalta az államfői felkérést. Legfőbb célkitűzése az Alaptörvény értékeihez való hűség és az alkotmányos stabilitás fenntartása volt. Hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés szerint az elnöknek nem lehet saját politikai programja; ő inkább a közösségek nemzetépítő szerepének erősítésére fókuszált.
A nemzet egysége és a viszony Orbán Viktorral
A köztársasági elnök feladata a nemzet egységének megtestesítése. Ezzel kapcsolatban a következőket fogalmazta meg: „A nemzet egységének kifejezése rendkívül nehéz feladat. Különösen egy plurális társadalomban, amilyenben mi is élünk Európában. De ez így van jól, mert egy plurális társadalomban a nemzeten belül különböző politikai, gazdasági, kulturális és vallási törésvonalak mentén eltérő elképzelések léteznek. Az egységet ebben a sokszínűségben valójában az alkotmány és a jog tudja megteremteni. A jog ugyanis mindenkire egyformán vonatkozik, és alapelve, hogy a jog nem ismerete nem mentesít a betartása alól”.
Felidézte, hogy a tisztségre Orbán Viktor kérte fel, aki nem támasztott felé különösebb elvárásokat vagy tanácsokat, csupán a jelöltség elfogadását kérte, a Fidesz támogatása mellett. Azóta a miniszterelnökkel szigorúan szakmai alapokon nyugvó munkakapcsolatot ápol, és rendszeresen egyeztetnek a hatáskörébe tartozó ügyekben. Példaként említette a külföldi állami képviseletet, amely során elengedhetetlen a kormány külpolitikai irányvonalával való összehangolás, ezért ilyenkor mindig konzultál a kormányfővel.
Sulyok Tamás és Magyar Péter találkozója
Az április 12-i voksolást követően az elnök a Sándor-palotában látta vendégül a parlamentbe jutott pártok delegáltjait. Sulyok Tamás beszámolója szerint a tárgyalások higgadt és őszinte mederben zajlottak, fókuszban az országgyűlés alakuló ülésének technikai részleteivel. Tájékoztatta Orbán Viktort arról a döntéséről, hogy Magyar Pétert kéri fel kormányalakításra, amit a korábbi miniszterelnök tudomásul vett. Sulyok Tamás ezt követően sok sikert kíván az ellenzéki szerepvállaláshoz.
Magyar Péterrel is konstruktív módon egyeztettek az alakuló ülés előkészületeiről. Az államfő megjegyezte: Magyar Péter „pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható”. A lemondását firtató vitájukról elmondta, hogy Magyar tiszteletteljes hangvételben érvelt az álláspontja mellett: „Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést”.
Magyar Péter korábbi bírálataira, melyekben alkalmatlannak és méltatlannak nevezte őt, Sulyok Tamás így reagált: „Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat”.
Éles kampány és a gyermekvédelem kérdése
Arra a felvetésre, hogy miért maradt csendben a kampány durva megnyilvánulásai idején, kifejtette: „A választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia. Ez általánosságban is igaz. Ahogy Sólyom László fogalmazott: az ideális államfő a ‘mozdulatlan köztársasági elnök’, aki csak nagyon fontos ügyekben vagy nagy válságok idején szólal meg”.
A gyermekvédelem témakörében emlékeztetett, hogy korábban közleményben fejezte ki együttérzését a bántalmazott gyermekekkel. „Rámutattam, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. Kitértem arra is, hogy a gyermekvédelemben dolgozókat szigorú szakmai és jogi szabályok kötik, és hogy a konkrét ügyekben eljárások vannak folyamatban a megfelelő hatóságok előtt. Amíg az intézmények és hatóságok éppen végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem kell további szerepet vállalnia ezekben az ügyekben” – fogalmazott, megjegyezve, hogy több alkalommal is meglátogatott gyermekvédelmi létesítményeket.
Az alakuló ülésen elhangzott miniszterelnöki székfoglaló kapcsán, amelyben Magyar Péter kritikával illette őt, az elnök úgy vélekedett: „Ebből a beszédből számomra alapvetően az kristályosodott ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik”.
Sulyok Tamás elmondta, nem voltak előzetes várakozásai a beszéddel kapcsolatban, és nem zavarta az ellene irányuló kritika megtapsolása sem. Nem követte figyelemmel a Kossuth téri reakciókat sem, bár értesült róluk. Hozzátette: „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére. Értem azt is, hogy ennek a folyamatnak én magam kerültem a célkeresztjébe, és rajtam keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is. Ennek azonban van egy másik oldala is, ami egyfajta történelmi dilemma. A köztársasági elnöki tisztséget én az Alaptörvény keretei között látom el. Erre az Alaptörvényre tettem esküt, ahogyan egyébként a miniszterelnök úr, a kormány és az új parlament tagjai is. A feladataimat tehát a hatályos alkotmányos keretek között gyakorlom. Azt értem, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek az én jogi státuszomat nem változtatják meg. Ettől még igaz, hogy ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie”.
A lemondás feltételei
Magyar Péter korábban május 31-ig adott ultimátumot az államfőnek a távozásra. Sulyok Tamás válasza egyértelmű volt: „Ahogy az előzőekből is kiderült, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak”.
Dokumentált pillanatok és a kinevezési fotók
Noha Magyar Péter azt kérte, ne készüljenek közös fotók az államfővel, a kinevezési okmányok átadásakor mégis megörökítették a kézfogásokat. Ezek nem formális csoportképek voltak, és Magyar Péter is elfogadta az elnöki fotósok jelenlétét. Sulyok Tamás kijelentette, személy szerint nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy szerepel-e egy-egy képen. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról a hivatalos MTI-fotóról, amelyről lehagyták az alakját Bóna Szabolcs és Magyar Péter mellől, így felelt: „Ahogy mondtam, nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, rajta vagyok-e egy fotón vagy sem”. Hozzátette, hogy államfőként nem tiszte az ilyen gesztusok méltatlanságát minősíteni.
Ami a jövőbeli jogalkotást és a Tisza-kormány esetleges, az államfői posztot érintő terveit illeti, Sulyok Tamás elmondta, nem rendelkezik belső információkkal, de bízik abban, hogy minden változtatás összhangban lesz a hazai és az európai uniós jogrenddel.