A magyar adórendszer egyik legjelentősebb reformja veheti kezdetét a közeljövőben, miután Kapitány István, a Tisza Párt leendő gazdasági miniszterjelöltje megerősítette elképzeléseiket. A tervek szerint a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó mértékét mindössze 9 százalékra mérsékelnék, miközben a mediánbérnél kevesebbet keresők számára kivétel nélkül adócsökkentést irányoznának elő. Ez a bejelentés azonban jóval összetettebb dilemmákat vet fel, mint azt a felszín sugallja, hiszen hazánkban jelenleg is több százezren vannak, akik a különféle kedvezményeknek köszönhetően egyáltalán nem fizetnek SZJA-t. A javaslat így nem csupán gazdasági, hanem komoly társadalmi és költségvetési vitákat is generált. Szakértői vélemények szerint a kijelentés akár egy radikálisan új modell, a negatív jövedelemadó bevezetése felé is mutathatna, bár ennek megvalósulása jelenleg kevéssé tűnik valószínűnek.
Mit jelentene a 9 százalékos SZJA?
A hatályos magyar szabályozás értelmében egységes, 15 százalékos kulcs terheli a munkabéreket. A Tisza Párt elképzelései szerint azonban a minimálbéresek adóterhe jelentősen mérséklődne, ami havi szinten is érezhető megtakarítást jelentene az érintetteknek. A kalkulációk a következőképpen alakulnak:
- A minimálbérnél maradók évente akár 240 ezer forinttal több nettó jövedelemhez juthatnának.
- 420 ezer forintos bruttó bér esetén évi 180 ezer forint lenne a nyereség.
- 500 ezer forintos fizetésnél körülbelül 120 ezer forint maradna pluszban a családoknál.
- 625 ezer forintos jövedelemszintnél pedig mintegy 60 ezer forint plusz maradhatna a dolgozóknál.
A rendszer sávos felépítésű lenne, tehát minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál markánsabb adócsökkentésre lenne jogosult. Gyakorlatilag a minimálbérért dolgozók profitálnának a legtöbbet, míg a közepes kereset felé közeledve a kedvezmény mértéke fokozatosan elenyészne.
A legnagyobb kérdés: mi lesz azokkal, akik most sem fizetnek adót?
A javaslat legérdekesebb pontja nem azokra vonatkozik, akik jelenleg a teljes adót megfizetik, hanem azokra a csoportokra, akik már most is részleges vagy teljes mentességet élveznek. Magyarországon jelenleg számos réteg fizet nulla forint SZJA-t: ide tartoznak a 25 év alatti fiatalok, a 30 évnél fiatalabb anyák, a három- vagy többgyermekes édesanyák, a kétgyermekes szülők jelentős része, valamint mindazok, akik a családi adókedvezmény révén lenullázzák adókötelezettségüket.
Itt válik igazán izgalmassá Kapitány István kijelentése. Ha valóban „mindenki” részesül az adócsökkentésből a mediánbér alatt, akkor elviekben azoknak is járna valamiféle plusz juttatás, akik jelenleg sem fizetnek SZJA-t. Ez a megközelítés pedig már a negatív jövedelemadó koncepcióját súrolja.
Mi az a negatív jövedelemadó?
A negatív jövedelemadó egy speciális gazdaságpolitikai eszköz, amelyben az állam az alacsony keresetűektől nem elvon, hanem bizonyos jövedelmi szint alatt kiegészíti a fizetésüket. Tehát aki túl keveset keres, az nem adót fizet, hanem közvetlen támogatást kap az államkincstárból. A modell célja, hogy minden munkavállaló elérjen egy elvárt nettó jövedelmi minimumot, megelőzve ezzel a mélyszegénységet.
Noha ez a megoldás rendkívül vonzónak tűnhet, a gyakorlati megvalósítása hatalmas költségvetési terhet jelentene. Magyarországon a jelenlegi szerteágazó családtámogatási és kedvezményrendszer mellett egy újabb nagyívű állami transzfer bevezetése komoly pénzügyi feszültséget szülhetne. Emiatt sokan úgy vélik, hogy a „mindenki” kifejezés használata inkább politikai üzenet, semmint egy kőbe vésett gazdasági menetrend.
A Tisza még maga sem láthatja a teljes képet
A helyzetet árnyalja, hogy a Tisza Párt több alkalommal is hangsúlyozta: a költségvetés tényleges állapotát csak egy esetleges kormányváltás után tudják majd pontosan felmérni. Ez kulcsfontosságú tényező, hiszen az ország pénzügyi stabilitása alapvetően határolja be, mekkora adócsökkentés fér bele a keretekbe. Amennyiben a hiány a vártnál magasabb, vagy a gazdasági növekedés elmarad a becslésektől, a kampányígéretek felülvizsgálatra szorulhatnak. A szakértők szerint ezért a mostani bejelentések inkább tekinthetők irányadó elveknek, mintsem végleges törvénytervezeteknek.
Az egész adórendszer átalakulhat
A Tisza programja alapján nem csupán elszigetelt adócsökkentésekben gondolkodnak, hanem a teljes családtámogatási és jövedelemadó-szisztéma összehangolását tervezik. Ez lényeges pont, mivel a jelenlegi magyar struktúra rendkívül bonyolult: külön szabályok vonatkoznak a fiatalokra, az anyákra, a nagycsaládosokra, és eltérőek a családi adókedvezmény igénybevételének feltételei is. Egy átfogó reform során elképzelhető, hogy bizonyos kedvezmények kivezetésre kerülnek, mások összeolvadnak, vagy új típusú támogatások váltják fel őket. Így előfordulhat, hogy miközben papíron mindenki „adócsökkentést” kap, a végeredmény egyes családok számára kedvezőbb lesz, mások számára viszont kevésbé.
Óriási társadalmi hatása lehet az intézkedéseknek
Amennyiben ezek a tervek akár csak részlegesen is megvalósulnak, az több millió magyar állampolgár mindennapjait érintheti. Az alacsonyabb keresetűek nettó bérének emelkedése rövid távon ösztönözheti a lakossági fogyasztást és élénkítheti a belső gazdaságot. Több forrás juthatna a megélhetési költségekre, lakhatásra vagy a gyermeknevelés finanszírozására.
Ugyanakkor a gazdasági elemzők óvatosságra intenek: az állami bevételek apadása komoly kihívást jelenthet. Mivel a személyi jövedelemadó a költségvetés egyik pillére, minden jelentős kiesést pótolni kell valahonnan – vagy más adónemek emelésével, vagy az állami kiadások megvágásával.
Kérdés, meddig bírja a költségvetés
A következő időszak egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lesz, hogyan bírja majd el az államháztartás a tervezett könnyítéseket. A piacok és a befektetők árgus szemekkel figyelik, mennyire marad fenntartható az új adórendszer, okoz-e hiánynövekedést, és szükség lesz-e korrekciós intézkedésekre, vagy valóban sikerül a rendszert a gazdasági növekedés motorjává tenni. Az SZJA jövője kétségtelenül a magyar gazdaságpolitika egyik legmeghatározóbb témájává válik.
Egy mondat mindent megváltoztathatott
Kapitány István kijelentése bár egyszerű választási ígéretnek tűnhet, valójában a teljes magyar adó- és szociális ellátórendszer alapjait érintő kérdéseket vetett fel. Az az elképzelés, miszerint „mindenki kevesebb adót fizet”, népszerű gondolat, de a megvalósítás részletein múlik majd, hogy valódi adóforradalomról vagy csak egy szűkebb réteget érintő korrekcióról beszélhetünk-e. Az elkövetkező hónapokban várhatóan éles viták zajlanak majd arról, ki lesz a változások valódi nyertese, és ki az, aki számára az új rendszer végül mégsem hozza el a várt előnyöket.