A szilánkok csörömpölése volt az egyetlen hang, ami megtörte a hirtelen beállt csendet. A tévében még ment a meccs, de a nappaliban megállt az idő. A barátai, akik addig harsányan röhögtek a férjem „poénján”, most zavartan fészkelődtek a fotelekben, egyikük sem mert a szemembe nézni. A férjem arca vörösre váltott, hol a dühtől, hol a szégyentől.
– Megőrültél? – sziszegte, próbálva menteni a tekintélyét a férfiak előtt. – Mit képzelsz magadról?
Közelebb léptem hozzá. Már nem éreztem a fáradtságot, sem a lábamban lévő zsibbadást az egész napos rohangálástól. Csak egy kristálytiszta nyugalmat éreztem. – Hogy mit képzelek? – kérdeztem olyan halkan, hogy csak ő hallja, de tudtam, hogy mindenki fülel. – Azt képzeltem, hogy a feleséged vagyok, a társad. Nem a cseléded, nem a pincérnőd, és végképp nem a biodíszlet, akivel felvághatsz a haverjaid előtt, hogy milyen jól idomítottad.
Körülnéztem a szobán, a pizzásdobozokon, az üres sörösüvegeken, amiket én hordtam eléjük egész este, szó nélkül. – Uraim – fordultam a társasághoz mosolyogva –, a kiszolgálásnak vége. A bár bezárt. Ha valaki szomjas, a konyha a folyosó végén balra van. A hűtőben van még sör, a szekrényben pohár. Használjátok egészséggel. Én pedig elmegyek egy hosszú, forró fürdőt venni, és utána lefekszem aludni. Zoli tudja, hol a felmosó, majd feltakarítja az üvegszilánkokat. Jó szórakozást!
Senki sem szólt egy szót sem, ahogy emelt fővel kisétáltam a nappaliból. Hallottam, ahogy a bejárati ajtó nem sokkal később csukódik – a barátok sorra elszivárogtak. Nem volt már kedvük a bulihoz. Fél óra múlva a férjem kopogott a fürdőszoba ajtaján. Nem kiabált, nem követelőzött. – Bocsánat – mondta a zárt ajtón keresztül. – Igazad volt. Seggfej voltam. Amikor kijöttem, a nappali ragyogott, a szilánkok eltűntek, a dobozok a kukában voltak. Nem kellett többé erről beszélnünk. Azóta, ha vendégek jönnek, ő az első, aki megkérdezi, miben segíthet, és soha, de soha többé nem rázta meg nekem a poharát. Megértette, hogy a tiszteletet nem lehet követelni, csak kiérdemelni – és elveszíteni a legkönnyebb.