A rúzzsal ez állt az ülőkén: „A férjem, Gábor, lusta disznó, aki nem húzza le a vécét.”
Amikor a haverja bement pisilni, hangosan felnevetett, majd kihívta a többieket is:
– Ezt nézzétek, mekkora felirat!
A férjem vörös fejjel rohant be.
– Ez meg mi?! – üvöltötte.
– Ez az igazság – mondtam mosolyogva a nappaliból. – Ha te nem takarítasz, én üzenőfalnak használom.
Azóta a vécé patyolat tiszta, és mindig le van hajtva az ülőke.
