A férjem farkaséhesen meredt a tányérra.
– Ez mi? – kérdezte, amikor meglátta a villanyszámlát és a blokkot a kenyérről a tányér közepén.
– Ez a valóság – feleltem. – A hús árát megittad tegnap a Béláékkal. A köret árát elcigizted. Maradt a rezsi, azt „fogyaszd” egészséggel. Mi a gyerekkel ettünk vajas kenyeret, neked már az sem jutott.
Dühöngött, csapkodott, de nem volt mit tenni. Kénytelen volt elmenni az anyjához kunyerálni, aki persze jól lehordta, amikor megtudta az okot. Azóta a fizetését azonnal utalja a közös számlára.
