Emlékezetes, Magyarországon utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés. A szakemberek szerint ilyen eseményekre 50-70 évente lehet számítani, így lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés hazánkban, ám ennek a pontos idejét lehetetlen megbecsülni.
„Magyarország a tízmillió szeizmológus országa” – mondta Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatója. Ha valahol kicsit is megmozdul a föld, telefonhívások, beszámolók tucatjai érkeznek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szakembereihez.
A Sashegyen lévő adatközpontba jelenleg 47 mérőállomásról futnak be online az adatok. Ebből tizenöt a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részeként működik, ám ezeken felül az AdriaArray program keretében 32 ideiglenes állomás is figyeli a kőzetlemezek mozgásait. A kiterjedt érzékelőrendszer segítségével ma már akár az 1,5-2-es magnitúdójú eseményeket is tudják deteknálni – írja a duol.hu.
„Minden állomás azonnal küldi az adatokat a központba, nagyon rövid időn belül látjuk a rengések erejét, így, ha szükséges lenne komolyabb intézkedés, azt gyorsan jelezhetjük a katasztrófavédelemnek. A lakossági kérdőíven beérkezett adatok pedig azért fontosak, mert azok segítségével tudjuk meghatározni az intenzitásértéket” – magyarázta Kalmár Dániel.
Kiderült az is, hogy részben azért van szükség ilyen sok mérőhelyre, hogy a biztosítók a megállapított maximális intenzitás alapján fizetnek kártérítést, másrészt meg azért, mert valójában Magyarország egy közepesen aktív zónában van, így a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között.
Lassan aktuális lesz egy nagyobb földrengés
Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani. Ez alapján azt is kijelenthetnénk, hogy lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni.
Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is.
