Hótakaró és időjárási kilátások a közeljövőben
Van az a helyzet, amikor egy hét alatt már „fejben” felhalmoztuk a 20 centis hótakarót: előkerül a hólapát, a fűtött kesztyű, és mindenki azt kérdezi, hol fog megállni a hóhatár. Aztán jönnek a legfrissebb modellfuttatások, és hirtelen már nem az a kérdés, hogy hol lesz a legtöbb hó, hanem hogy hol vált egyáltalán havazásba az eső, és mennyi marad meg belőle péntek estére.
Csütörtökön egy mediterrán ciklon érkezik hazánkba, amely péntek estig az ország jelentős részére hozhat csapadékot. A korábbi előrejelzések még azt is felvetették, hogy akár 20 centit meghaladó hóréteg is kialakulhat. Az új adatok alapján azonban inkább az látszik, hogy havazás sok helyen előfordulhat, de a számottevő, vastagabb hótakaró legnagyobb valószínűséggel az Észak‑Dunántúlon és az Északi‑Középhegység területén alakul ki, míg a 20 centi körüli mennyiség leginkább a Bakonyra korlátozódik.
Esővel indul, északnyugaton fordulhat először hóba
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csütörtökön napközben gyorsan befelhősödik az ég, és délutántól érkezik a csapadék. Kezdetben sok helyen inkább eső formájában hullik, majd legkorábban északnyugaton kezdhet átváltani hóba. Országosan, nagyobb területen a havazásra inkább péntek napközben nyílik nagyobb esély, de ez a helyzet tipikusan azon múlik, hogy néhány tized fokos hőmérsékletkülönbség vagy pár tíz kilométeres pályamódosulás mennyire befolyásolja a csapadék halmazállapotát.
A csapadék „csúcsa” és annak halmazállapota ezért most nem egyetlen mondatban határozható meg. Létezik olyan változat, amelyben sok helyen csak átmeneti havazás fut végig, és olyan is, amelyben bizonyos térségekben tartósabb hómaradványok alakulnak ki – bár ez nem országos, egyenletes hótakaróval, hanem mozaikos képpel jelenik meg.
Hol lehet megmaradó hó, és hol inkább csak latyak?
A friss modellkép alapján továbbra is benne van, hogy péntek estig az ország nagy részén hullhat hó, és rövid időre átmeneti hólepel is kialakulhat. A különbség most abban rejlik, hogy a tartósabban megmaradó, 5 centit meghaladó hóréteg inkább csak a kiemeltebb, magasabban fekvő területeken tűnik reálisnak. A 20 centi körüli hótakaró esélye pedig a jelenlegi képlet szerint leginkább a Bakonyra szűkül.
Ennek hátterében egyszerű fizikai ok áll: a hőmérséklet több helyen fagypont közelében, sőt kissé fölötte alakulhat, így ha hullik is a hó, sok helyen nedves, tapadó, latyakos lesz, és ami leér, az könnyen olvadásnak indul. Ez a „vizes hó” nem feltétlenül látványos, de a közlekedésben komoly problémákat okozhat: csúszós, nehéz, és gyorsan latyakká alakul.
Közben nőtt az eső esélye is – és ez még jobban megkeveri a képet
A legújabb előrejelzések szerint párhuzamosan nőtt a kiadós esőzések valószínűsége is. Ez tipikusan akkor fordul elő, amikor a ciklon pályája vagy a hőmérsékleti rétegződés egy kicsit „melegebb” irányba tolódik: ugyan érkezik a csapadék, csak nem ott és nem úgy, ahogyan pár nappal korábban még kinézett. Ilyenkor jönnek a legnehezebben kommunikálható helyzetek: egy városon belül is előfordulhat, hogy az egyik kerületben havas eső esik, a másikban már csak eső, míg a dombokon meg szakad a hó.
A bizonytalanság nem csak „pontos fogalmazás” kérdése, hanem a valóság egyik jellemzője: a ciklon peremein a hóhatár gyakran ide-oda billeg, ami még nehezebbé teszi a pontos előrejelzést.
Mit jelentenek a százalékok a valószínűségi térképeken?
Sokak számára a 70–90 %-os értékek egyszerűen tényként jelennek meg, pedig a valószínűségi előrejelzések lényege pont az, hogy nem egyetlen biztos jövőképet mutatnak, hanem azt, hogy az előrejelző rendszer sokféle futtatása közül hány „tag” várja ugyanazt az eseményt. A 100 % nem garancia, csupán azt jelenti, hogy minden modellváltozat ugyanabba az irányba mutat. A 0 % sem kizárás, mert a modelleknek vannak hibái, és előfordulhat olyan forgatókönyv, amit egyetlen futás sem „talál el”, mégis bekövetkezik.
Emiatt most különösen fontos a frissítéseket követni: nem arról van szó, hogy „biztos nem lesz nagy hó”, hanem arról, hogy a nagy hó esélye területileg szűkült, miközben a csapadék típusa (eső vs. hó) sok helyen még mindig billeg.
Mire érdemes készülni péntek estig?
A következő 24–36 órában a legnagyobb kockázat általában nem a rekord‑hótakaró, hanem a csúszós átmenet: eső → havas eső → hó → latyak (és vissza), hirtelen romló látási viszonyok intenzívebb csapadékban, valamint a hegyvidéki útviszonyok gyors változása. Ha útnak indulsz, ebben a ciklonos helyzetben a „minden rendben” és a „mi történt itt fél óra alatt?” közötti különbség gyakran csak időzítés kérdése.
Csapadék szinte mindenhol jöhet péntek estig, havazás is sok helyen előfordulhat, de a vastagabb, megmaradó hóréteg esélye most inkább az Észak‑Dunántúlra és az Északi‑Középhegységre koncentrálódik. A 20 centis hótakaró leginkább a Bakonyban lehet a pakliban – miközben az eső valószínűsége is növekedett, és a bizonytalanság továbbra is jelentős.