Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban kerül szóba az El Niño, a Csendes-óceán térségében kialakuló éghajlati jelenség, amelyről most azt írják, hogy rendkívül erős lehet. Sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon hogyan befolyásolhat egy több ezer kilométerre zajló óceáni folyamat egy olyan ország télét, mint Magyarország? Hatással lehet arra, hogy hideg vagy enyhe lesz-e a tél, hullik-e hó, sőt arra is, hogy fehér lesz-e a karácsony? A válasz nem egyszerű. Az El Niño valóban képes befolyásolni a világ távoli térségeinek időjárását, Európára azonban sokkal gyengébben hat, mint például az amerikai kontinensre. A magyar kutatások eredményei ugyanakkor adnak némi kapaszkodót arra, mire számíthatunk idén – írja a mindmegette.hu.
Az idei El Niño különösen erősnek ígérkezik. A legfrissebb amerikai előrejelzések szerint a jelenség tovább fokozódik, és nagy az esélye annak, hogy a tél végéig erős vagy akár nagyon erős marad. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy Magyarországon rendkívüli tél következik. A hazai telet ugyanis számos más tényező is alakítja, és az El Niño ezek közül csak egy. A szakemberek ezért óvatosságra intenek: a jelenlegi ismeretek alapján valamivel enyhébb és csapadékosabb tél tűnik valószínűbbnek, de ebből semmi sem biztos, és a fehér karácsony esélyét sem lehet ebből megjósolni.
Ebben az írásban részletesen bemutatjuk, mi is az El Niño, honnan származik az elnevezése, és miként formálja a világ időjárását. Megnézzük, mit tudunk az idei, rendkívül erős El Niñóról, mit mutatnak a magyar kutatások arról, milyen kapcsolat volt a jelenség és a korábbi hazai telek között, valamint azt is, mire lehet számítani idén télen. Szó lesz arról is, hogyan változott a fehér karácsonyok esélye az elmúlt évtizedekben, mit jelent mindez a fűtés, a közlekedés és a kert szempontjából, és mikor kaphatunk pontosabb képet az ünnepi időjárásról.
Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely néhány évente ismétlődik. Ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítői övezetében, a középső és keleti részeken a tenger felszíne a szokásosnál melegebbé válik. Ez azonban nem pusztán a víz hőmérsékletének változását jelenti: ezzel párhuzamosan az ottani szelek és a csapadék eloszlása is módosul, vagyis a folyamatot a tenger és a légkör együtt alakítja.
Normál helyzetben a trópusi Csendes-óceán fölött keletről nyugatra fújó passzátszelek a meleg felszíni vizet Ázsia és Ausztrália irányába terelik, miközben Dél-Amerika partjainál hideg, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején ez az egyensúly felborul. A passzátszelek meggyengülnek, a meleg víz pedig visszaáramlik kelet felé, a Csendes-óceán középső és keleti térségébe, Dél-Amerika partjaihoz. Ennek hatására ott a víz a megszokottnál jóval melegebb lesz, áthelyeződnek a csapadékos övezetek, és az óceán feletti légköri áramlások is megváltoznak. A jelenség teljes tudományos neve El Niño–Déli Oszcilláció, röviden ENSO, ami arra utal, hogy az óceán és a légkör szoros, egymásra ható rendszerként működik.
Egy-egy El Niño-esemény általában kilenc-tizenkét hónapig tart, de előfordulhat, hogy ennél hosszabb ideig is fennmarad. Fontos hangsúlyozni, hogy az El Niño nem a klímaváltozás következménye, hanem egy természetes, évszázadok óta ismert és ismétlődő jelenség. A globális felmelegedést tehát nem ez okozza; ez egy természetes éghajlati ingadozás, amely rövidebb távon módosítja az időjárási viszonyokat. Egy erős El Niño ugyanakkor átmenetileg növelheti a Föld átlaghőmérsékletét, mert a melegebb óceánfelszín több hőt ad át a légkörnek. Emiatt az erős El Niño-évek gyakran egyben melegrekordos évek is. A klímaváltozás és az El Niño tehát nem ugyanaz a folyamat, ám a hatásaik összeadódhatnak, ami a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásához is hozzájárulhat.
Honnan kapta a nevét?
Az El Niño spanyolul annyit tesz: a kisfiú, illetve a kisded. Az elnevezést a perui halászok adták a jelenségnek, mivel már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy bizonyos években a part menti víz szokatlanul felmelegszik, és ez jellemzően a karácsonyi időszak környékén kezdődik. Ezért kapcsolták a kis Jézushoz, vagyis El Niño Jesúshoz. A halászok számára mindez egyáltalán nem volt kedvező hír: a melegebb víz miatt elmaradt a hideg, tápanyagban gazdag víz feláramlása, a halak elvándoroltak, és a fogások jelentősen visszaestek. A jelenséget tehát már jóval a tudományos kutatások előtt ismerték, a helyiek saját tapasztalataik alapján figyeltek fel rá.
Az El Niño ellentéte: a La Niña
Az El Niñónak megvan az ellentétes párja is, a La Niña, amely spanyolul kislányt jelent. La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői, középső és keleti térsége a szokásosnál hidegebbé válik, a passzátszelek felerősödnek, és a meleg víz még inkább nyugat felé tolódik. A két jelenség váltakozik egymással, közéjük pedig semleges időszakok is beékelődhetnek, amikor egyik állapot sem jellemző. Az idei év különlegessége, hogy az év elején még La Niña uralkodott, majd viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt El Niño-fázisba váltott át a rendszer, amely azóta folyamatosan erősödik. Az ilyen gyors átmenetek is jól mutatják, mennyire dinamikus ez a rendszer.
Hogyan hat a világ időjárására?
Az El Niño hatása nem marad meg az óceán partvidékénél. A melegebb víz másként adja át a hőt a légkörnek, és ez távoli térségek időjárására is kihatással lehet. A meteorológusok ezt távkapcsolatnak nevezik, vagyis olyan helyzetnek, amikor egy térségben zajló folyamat a légköri áramlásokon keresztül több ezer kilométerre lévő területek időjárását is befolyásolja. A hatás azonban nem mindenhol azonos.
Vannak országok, ahol az El Niño idején a szárazság valószínűbb, máshol több csapadék hullhat, és a hőmérséklet is eltérően változhat régiónként, ezért nincs egyetlen szabály, amely az egész világra érvényes lenne. A legerősebb hatások rendszerint a Csendes-óceán környezetében jelentkeznek. El Niño idején Délkelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában gyakran aszály és erdőtüzek sújtják a területet, míg Dél-Amerika nyugati partvidékén, Peruban és Ecuadorban heves esőzések és áradások alakulhatnak ki. Az Egyesült Államok déli részén jellemzően csapadékosabb, az északi részeken inkább enyhébb a tél. Afrikában is komoly hatások jelentkezhetnek: egyes térségekben aszály, másutt áradás fordulhat elő.
Ezek a változások a mezőgazdaságra, az élelmiszer-termelésre és a világpiaci árakra is hatással lehetnek, így közvetve még a magyar háztartások is érzékelhetik egy erős El Niño következményeit, például egyes importált termékek árának alakulásán keresztül.
Az idei El Niño: erős, akár nagyon erős
A jelenlegi előrejelzések szerint az idei El Niño rendkívül erős lehet. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA november 12-i közleménye szerint a jelenség tovább erősödik, és több mint 79 százalék az esélye annak, hogy 2027 januárja és márciusa között is erős vagy nagyon erős El Niño marad fenn. A hivatal előrejelzései szerint a csúcspont november és január között várható, ezt követően pedig 2027 elején fokozatos gyengülés kezdődhet. Az amerikai figyelmeztető rendszer jelenleg El Niño-figyelmeztetési státuszban van, ami azt jelzi, hogy a jelenség már kialakult, és a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik.
A sajtóban egyre gyakrabban bukkan fel a „szuper El Niño” kifejezés is. Fontos tudni, hogy ez nem hivatalos tudományos kategória, hanem inkább köznyelvi megnevezés, amellyel a rendkívül erős eseményeket szokták illetni. A korábbi évtizedekben is előfordult néhány kiemelkedően erős El Niño, például 1997–1998-ban és 2015–2016-ban, amelyek világszerte jelentős időjárási anomáliákat idéztek elő. A mostani esemény a jelenlegi előrejelzések szerint ezekhez hasonló erősségű lehet, de hogy pontosan milyen erős lesz, és milyen következményekkel jár, az csak a következő hónapokban derül ki teljes bizonyossággal.
Egy erős El Niño a globális átlaghőmérsékletet is emelheti, ezért a szakemberek szerint 2027 akár újabb melegrekordot is hozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol melegebb lesz az idő. A globális átlag mögött jelentős regionális különbségek húzódnak meg, és előfordulhat, hogy egyes helyeken éppen hidegebb vagy szélsőségesebb időjárás alakul ki. Az El Niño tehát nem egyszerűen „melegebbé teszi a világot”, hanem átrendezi a légköri áramlásokat, ami helyenként egészen eltérő hatásokat okozhat. Éppen ezért nem lehet a globális előrejelzéseket változtatás nélkül a magyar viszonyokra alkalmazni.
Mi a helyzet Európával?
Európa esetében az El Niño hatása sokkal gyengébb és bizonytalanabb, mint a Csendes-óceán térségében vagy az amerikai kontinensen. Ennek oka, hogy Európa messze van a jelenség központjától, ráadásul a kontinens időjárását számos más tényező is befolyásolja. Az előrejelzések szerint Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb tél valószínűbb, néhol pedig az enyhébb időnek nagyobb az esélye. Ezek azonban csak valószínűségek, nem biztos kimenetelek.
Az európai tél alakulásában az El Niño csupán egy a sok tényező közül, és gyakran nem is a legfontosabb. A kontinens időjárásában például az Észak-atlanti Oszcilláció, röviden NAO, sokszor meghatározóbb szerepet játszik. Ez az Atlanti-óceán északi részén uralkodó légnyomás-különbségek változását jelenti, amely befolyásolja, hogy az óceán felől érkező enyhe, nedves levegő mennyire jut be a szárazföld belsejébe. Ha a NAO pozitív fázisban van, Európában általában enyhébb és csapadékosabb a tél; negatív fázisban nagyobb az esélye a hideg, száraz, kontinentális levegő betörésének. A sarkvidék fölötti légköri örvény állapota is fontos, mert ha meggyengül, a hideg sarkvidéki levegő könnyebben jut dél felé, akár Közép-Európába is.
Mindez azt jelenti, hogy erős El Niño mellett is lehet hideg, havas tél Európában, ha a többi tényező ezt támogatja, de enyhe, csapadékos tél is kialakulhat. A magyar tél tehát számos hatás eredőjeként formálódik. A meteorológusok szezonális előrejelzéseikben ezért nemcsak az El Niñót, hanem a többi lényeges tényezőt is figyelembe veszik, és mindig valószínűségekben fogalmaznak. A szezonális előrejelzés nem azt mondja meg, milyen lesz az idő egy adott napon, hanem azt, hogy egy hosszabb időszakban az átlagnál milyen időjárási helyzet valószínűbb.
Mit mutatnak a magyar adatok?
A hazai adatok óvatosságra intenek. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai megvizsgálták, hogyan függött össze az El Niño a korábbi magyarországi telek időjárásával. A legerősebb kapcsolatot a téli csapadék esetében találták. Ez azt jelenti, hogy El Niño-években a magyar telek csapadékmennyisége némileg eltért a többi évétől, miközben a hőmérsékletnél gyengébb összefüggés mutatkozott.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egyébként már régóta foglalkoznak a távoli éghajlati jelenségek és a Kárpát-medence éghajlata közötti kapcsolatokkal; ezek a vizsgálatok már évtizedekkel ezelőtt is megjelentek a hazai szakirodalomban. Az eredmények azonban nem jelentenek szigorú szabályt. Attól, hogy egy összefüggés statisztikailag kimutatható, még nem következik, hogy minden El Niño-évben ugyanúgy jelenik meg. Volt olyan El Niño-időszak, amikor a magyar tél valóban enyhébb és csapadékosabb volt, és olyan is, amikor nem. A természetes változékonyság, vagyis az, hogy az időjárás évről évre önmagában is jelentősen eltérhet, sokszor nagyobb hatású, mint egy távoli jelenség befolyása. Ezért a szakemberek is hangsúlyozzák, hogy az El Niño alapján nem lehet biztos előrejelzést adni a magyar télről.
Enyhébb, csapadékosabb tél jöhet?
A jelenleg elérhető ismeretek alapján a legvalószínűbb és leginkább racionális forgatókönyv az, hogy a 2026–2027-es tél összességében kissé enyhébb és csapadékosabb lesz a megszokottnál. Ez összhangban áll az európai előrejelzésekkel és a magyar kutatók által kimutatott összefüggésekkel is. Ugyanakkor ez nem tekinthető biztos előrejelzésnek.
A „kissé enyhébb” kifejezés azt jelenti, hogy a tél átlaghőmérséklete valamivel magasabb lehet a megszokottnál, de ez nem zárja ki a hideg, fagyos időszakokat, és azt sem, hogy egy-egy hideghullám idején hó is essen. Egy enyhébb, csapadékosabb tél a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy több lesz az esős, borongós nap, a csapadék gyakrabban eső vagy havas eső formájában érkezik, mint hóként, és kevesebb lesz a tartós fagy. Ez azonban nem feltétlenül jelent kellemesebb időt. A nyirkos, szürke, szeles napok sokak számára kellemetlenebbek, mint egy hideg, de napsütéses téli nap. Ráadásul a fagypont körüli hőmérséklet és a csapadék együtt ónos esőt és jegesedést is okozhat, ami közlekedési szempontból különösen veszélyes. Az enyhébb tél tehát nem egyenlő azzal, hogy nem kell felkészülni a télre.
Lesz hó karácsonykor?
Ezt a kérdést teszik fel a legtöbben, és erre a legnehezebb válaszolni. Az El Niñóból nem lehet megmondani, hogy fehér lesz-e a karácsony. Még ha egy tél végül az átlagnál enyhébbnek is bizonyul, akkor is lehetnek benne fagyos és havas napok, sőt egy-egy hideghullám éppen az ünnepek idejére is eshet. A karácsonyi időjárás csupán néhány napos időszak, amelyet sokkal inkább az aktuális időjárási helyzet határoz meg, mint az egész tél átlagos jellege. Ezért az egész télre vonatkozó szezonális előrejelzésekből nem lehet megállapítani, milyen idő lesz december 24-én.
A téli csapadék ráadásul nem feltétlenül jelent havat. Az, hogy eső, havas eső vagy hó hullik-e, az adott nap hőmérsékletétől és időjárási helyzetétől függ. Ha a levegő a felszín közelében és a magasabb légrétegekben is elég hideg, a csapadék hó formájában érkezik. Ha viszont a talaj közelében fagypont felett van a hőmérséklet, a hópelyhek elolvadnak, és esőként vagy havas esőként érik el a felszínt. Egy csapadékosabb tél tehát csak akkor jelent több havat, ha közben megfelelően hideg is van. Az enyhébb és csapadékosabb tél forgatókönyve ezért inkább az esős napok számát növelheti, mint a havasokét.
Hogy pontosan milyen lesz az időjárás karácsonykor, azt csak néhány nappal az ünnepek előtt lehet megbízhatóan megmondani. A rövid távú, néhány napos előrejelzések sokkal pontosabbak, mint a hetekre vagy hónapokra előre szóló szezonális prognózisok. Ahogy közeledünk az ünnepekhez, az újabb szezonális és rövidebb távú előrejelzések egyre részletesebb képet adnak majd arról, mire számíthatunk itthon. Addig legfeljebb reménykedni lehet a fehér karácsonyban, de érdemes arra is felkészülni, hogy az idei ünnepek inkább esősek, mint havasak lesznek.
Fehér karácsony régen és most
Sokan a gyerekkorukból havas karácsonyokra emlékeznek, és úgy érzik, régebben sokkal gyakrabban volt fehér az ünnep. Az ELTE kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita ennek is utánanéztek, és megvizsgálták, hogyan változtak Európa és Magyarország hóviszonyai az elmúlt évtizedekben. Az eredményeik szerint az utóbbi 40–50 évben a téli csapadék mennyisége Magyarországon valamelyest nőtt, a gyorsuló melegedés azonban erősebben hatott, ezért összességében csökkent a hó formájában lehulló csapadék aránya. Magyarországon ez átlagosan évente körülbelül 10 centiméteres visszaesést jelent, az Alpokban és a Kárpátokban pedig akár 30–50 centimétert is elérhet.
A kutatások szerint a globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. Ez jól mutatja, mennyire átalakult a magyar tél jellege. A legtöbb havazás az 1969–70-es télhez köthető, amikor a jelentős csapadéktöbbletet erős hideg kísérte. A rendszerváltás környékén, az 1985 és 1994 közötti időszakban az ország nagy részén még gyakoriak voltak a fehér karácsonyok; csupán a Budapest–Szeged–Pécs háromszög térsége maradt ki ezekből. A „régen mindig havasabb volt” érzés tehát részben igaz, de a valóság ennél összetettebb.
A fehér karácsony esélye ma területenként is nagyon különböző. A hegyvidéki térségekben, az Északi-középhegységben, például a Mátrában és a Bükkben sokkal nagyobb az esély a havas ünnepekre, mint az alföldi, alacsonyabban fekvő vidékeken. A kutatók szerint, ha nem sikerül érdemben mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a 21. század végére Magyarországon szinte eltűnhet a téli hó. Ez persze nem jelenti azt, hogy soha többé nem lesz havas tél, hiszen a természetes változékonyság miatt a jövőben is előfordulhat egy-egy hidegebb tél, de a havas napok száma hosszú távon várhatóan tovább csökken.
Klímaváltozás és El Niño: hogyan függnek össze?
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a klímaváltozás erősíti-e az El Niñót. Erre a tudomány még nem adott egyértelmű választ. Egyes kutatások szerint a melegedő óceánok miatt a szélsőséges El Niño-események gyakoribbá válhatnak, más vizsgálatok viszont úgy találják, hogy ez még nem bizonyított. Az biztos, hogy egy erős El Niño és a klímaváltozás miatti általános melegedés hatásai összeadódnak. Emiatt egy erős El Niño-évben a globális hőmérséklet még magasabbra emelkedhet, és a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok, az aszályok és a heves esőzések is gyakoribbá válhatnak.
Magyarország szempontjából a klímaváltozás hosszú távú hatásai sokkal jelentősebbek, mint egy-egy El Niño-esemény. A melegedés miatt a telek összességében enyhébbek lettek, kevesebb a fagyos nap és a hó, a csapadék pedig gyakrabban eső formájában hullik. Ez a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra és a mindennapi életre is hatással van. A téli hó ráadásul fontos vízforrás, hiszen tavasszal lassan olvadva szivárog be a talajba, és feltölti a készleteket. Ha kevesebb a hó, a talaj tavaszra szárazabb maradhat, ami növelheti az aszály kockázatát a következő nyárra.
Mit jelent mindez a mindennapokban?
Egy enyhébb tél a fűtésszámlákon is érzékelhető lehet, hiszen enyhébb időben kevesebb energia kell a lakás melegen tartásához. Ez különösen a gázzal fűtő háztartásoknál fontos, ahol a fogyasztás a hidegebb hónapokban könnyen átlépheti a kedvezményes sávot. Ugyanakkor senki ne vegye biztosra az enyhe telet, mert egy-egy hideghullám rövid idő alatt is jelentősen megemelheti a fogyasztást, ahogyan azt az előző tél januárja is megmutatta. A fűtési rendszer karbantartását, a nyílászárók szigetelését és a takarékos fűtési szokásokat ezért idén is érdemes komolyan venni.
A közlekedés szempontjából az enyhébb, csapadékosabb tél kettős helyzetet teremt. Kevesebb lehet a havas, jeges út, ugyanakkor a fagypont körüli hőmérséklet és a csapadék együtt ónos esőt és jegesedést okozhat, ami különösen veszélyes. Az autósoknak ezért idén is ajánlott időben felszerelni a téli gumit, valamint kéznél tartani a jégkaparót és a fagyálló ablakmosó folyadékot. A gyalogosoknak a csúszós járdákra kell figyelniük, különösen az idősebbeknek, akiknél egy esés komoly sérülést is okozhat. Csapadékos időben a látási viszonyok is romlanak, ezért nappal is érdemes tompított fényszóróval közlekedni.
A kertben és a mezőgazdaságban szintén érezhetők lehetnek az enyhébb tél következményei. Egyes növények enyhe időben korábban indulhatnak fejlődésnek, ami egy későbbi hideghullám esetén károsodást okozhat. A kártevők egy része is könnyebben áttelelhet, ha nincsenek tartós, kemény fagyok. Ugyanakkor a csapadékosabb tél javíthatja a talaj vízkészletét, ami a következő tavasz és nyár szempontjából különösen fontos lehet, főleg az elmúlt évek aszályos időszakai után. A kertészeknek ezért érdemes figyelemmel kísérniük az időjárást, és a fagyérzékeny növények téli védelmét az enyhe idő ellenére is időben elvégezni.
Az egészségre gyakorolt hatásokra is érdemes figyelni. A nyirkos, borongós, napfényszegény téli napok sokak hangulatára rosszul hatnak, és a téli levertség, a fáradtság is gyakoribb lehet. Ilyenkor különösen fontos a rendszeres mozgás a szabad levegőn, amikor az idő engedi, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő pihenés. Az enyhe, nedves idő a légúti fertőzéseknek is kedvezhet, ezért a gyakori kézmosás, a szellőztetés és a réteges öltözködés idén is lényeges. A frontérzékenyek a gyakori időjárás-változások miatt több panaszt tapasztalhatnak, nekik különösen fontos, hogy ezeken a napokon kíméljék magukat.
Hogyan készüljünk a télre?
Mivel a tél pontos alakulását nem lehet előre biztosan megmondani, a legjobb, ha mindenki felkészül a különböző lehetőségekre. Néhány egyszerű lépés:
- Fűtés: ellenőrizze a kazánt, a radiátorokat, és figyeljen a gázfogyasztás sávhatárára.
- Autó: szerelje fel időben a téli gumit, és tartson kéznél jégkaparót és fagyálló folyadékot.
- Ház: tisztítsa ki az ereszcsatornát, és ellenőrizze a nyílászárók szigetelését.
- Kert: a fagyérzékeny növényeket az enyhe idő ellenére is időben védje.
- Egészség: öltözzön rétegesen, mozogjon a szabadban, és ügyeljen a megfelelő pihenésre.
- Előrejelzés: kövesse a friss, rövid távú előrejelzéseket, különösen az ünnepek előtt.
Ezek a lépések akkor is hasznosak, ha végül enyhe tél következik, és akkor is, ha váratlanul hideg, havas időszak érkezik. A felkészülés lényege éppen az, hogy ne érjen meglepetésként az időjárás, bármilyen formát is öltsön. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ahogy halad előre az évszak, a hőmérséklet fokozatosan csökken, még akkor is, ha most átmenetileg az átlagnál enyhébb napok vannak. A téli időszak ráadásul gyakran hoz hirtelen fordulatokat, amikor néhány nap alatt az enyhe, esős időből hideg, fagyos idő lesz. Aki időben felkészül, az ezeket a változásokat is könnyebben átvészeli.
Mikor lesz pontosabb az előrejelzés?
A szezonális előrejelzéseket a meteorológiai szolgálatok rendszeresen frissítik, és ahogy közeledünk a téli hónapokhoz, egyre pontosabb képet adnak. A NOAA havonta frissíti az El Niño helyzetéről szóló jelentését, a decemberi frissítés pedig már pontosabban jelezheti, hogyan alakul a jelenség a tél folyamán. Az európai előrejelzések, például a Copernicus szezonális prognózisai szintén rendszeresen megújulnak. A magyar meteorológiai szolgálat, a HungaroMet is közzéteszi hosszabb távú előrejelzéseit, amelyekből a hazai tél várható alakulásáról is tájékozódhatunk.
A karácsonyi időjárásról azonban csak néhány nappal az ünnepek előtt lehet megbízható előrejelzést adni. A közepes távú, egy-két hetes előrejelzések már december közepén adhatnak némi támpontot, de a részletek – például hogy esik-e hó, és ha igen, hol és mennyi – csak néhány nappal előre válnak valóban megbízhatóvá. Aki tehát a fehér karácsonyban reménykedik, annak türelemmel kell várnia. Addig is érdemes fenntartással kezelni a közösségi médiában terjedő, hónapokra előre szóló „biztos” időjárás-jóslatokat, hiszen ilyen hosszú távra senki sem tudja pontosan megmondani, milyen lesz az idő.
Az El Niño tehát jelen van, és az előrejelzések szerint tovább erősödik, akár a valaha mért legerősebb események közé is tartozhat. A magyar télre nézve azonban a hatása gyenge és bizonytalan. A jelenlegi tudás alapján valamivel enyhébb és csapadékosabb tél a legvalószínűbb, de ebből semmi sem biztos. Az ELTE kutatóinak vizsgálata szerint az El Niño és a magyar
